Mi a népi hagyomány relevanciája az okostelefonok és űrturizmus korában? Miért pont népdalt tanítsunk a gyereknek, ha az emberi civilizáció állítólag 30 éven belül véget ér? A népdal, tágabb értelemben a népi hagyomány áll a középpontjában az idén először megrendezett Trilla fesztiválnak, ahol hangsúlyt kap a tradíció ápolása, de megújítása is.
A Trilla programja gyakorlati választ ad a fenti kérdésekre, nem mellesleg a szülőknek is kedvez: ki ne akarna babzsákon heverészni egy kastélyparkban, amíg a gyerek önfeledten szórakozik, és még tanul is közben? Ezzel máris teljesülhet a gyerek boldogságának elsődleges feltétele: a boldog szülő. De vissza a népdalokhoz:
„Minden élethelyzetnek, életkornak megvan a maga népdala, ami útmutatásként szolgál, a gyerekek nyelvén ad át tudást. A „Süss fel Nap” is, nagyon egyszerű nyelven, a természet egyensúlyáról szól” – hoz példát Korzenszky Klára, aki a Klárisokkal ad mesekoncertet a Trillán.
„Ha megfogom az ördögöt,/ a ládába zárom,/ mennél jobban fickándozik,/ annál jobban rázom.” Ezt a dalt a kórházban szoktuk a gyerekekkel énekelni, és közben rázzuk az ördögöt. Ezzel eszközt adunk a gyógyuló gyerekeknek, hogy feldolgozzák a félelmeiket” – folytatja a pszichológus, énekes Korzenszky.
A Klárisok mesekoncertjén így a hagyományból táplálkozva, de a modern tudományos ismeretekkel is összhangban folyik a közös játék, a zene nyelvén. „Az már talán közismert, hogy a közös éneklés aktiválja az agyunk hormonális alapú jutalmazó rendszerét, a felszabaduló neurotranszmittereket hívjuk köznyelven boldogsághormonoknak. A közös énekléstől pedig a gyerekek biztonságosabbnak élik meg a közösséget. A zenét használjuk kapcsolatteremtő eszközként, ez egy varázslatos dolog.”
Paár Julcsi, aki a Kerekerdő című lemezét mutatja be a Trillán, kiemeli az ének fontosságát a korai nevelésben is: „az Édesanya hangjának, beszédének zenei minősége van, és ez nagyon fontos szegmense a kötődésnek, legalább olyan fontos, mint a hordozás, és a szoptatás. Minden anyukát arra tudok bíztatni, hogy legyen bátor, éljen ezzel az eszközzel. Egy népdalon keresztül pedig olyan komplex tartalmakat – életérzést, pillanatokat, élményeket – oszthatunk meg, amit máshogy nem lehet.”
Törölni kéne az iskolai énekórák rossz emlékét, és az elképzelést, hogy kétféle gyerek van: aki tud, és aki nem tud énekelni. Korzenszky Klára és a zeneterápiával is foglalkozó Paár Julcsi is kiemeli, hogy foglalkozásaik a gyerekek aktív részvételén alapulnak. “Gyerekként is a hömpölygő játékot szerettem, amiben az alkotás dimenzióját meg tudtam élni. Erre törekszem a Kerekerdőben is, ami népdalokból építkezik, de sok benne az improvizáció”. Fogja meg Paár Julcsi a koncertek, és a gyerekekkel való játék lényegét.
Erre a felszabadult kreativitásra törekszik a Trilla többi gyerekprogramja is, a Bélaműhely Hangszercséplő workshopja, és a Bölcs Kavics “Biorádió” foglalkozása – hogy csak kettőt említsünk, mert egész nap találtok családi programokat. Ha azt nem is tudjuk, mi fog történni évtizedek múlva, de az biztos, jól fog jönni a kreativitás, a közösség-élmény, és az önismeret, amit a gyerekek a népdalokkal együtt kaphatnak. Ahogy a Trillán is megtapasztalhatjátok, ha jól élünk velük, a népdalok biztos kapaszkodót tudnak adni a világhoz való kapcsolódásban.
