Hogyan születik meg egy kórusmű előadása a bakonybéli Szent Mauríciusz Kolostor szerzetesei és a világ egyik vezető barokk együttese közös alkotófolyamatában? Mi inspirálja leginkább Bukta Imre festőművészt Vöröstón? Milyen dalt ír Beck Zoli a badacsonytördemici iskolásokkal? Hogyan talál rá a közös hangra a világhírű jazztrombitás, Erik Truffaz és Vázsonyi János? A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programjának célja, hogy a régió rejtettebb településein összekapcsolja a helyi alkotókat, a kortárs művészet jól ismert szereplőit és az itt élőket. A régiós kezdeményezések közül kiemelkedik a Kultháló projektje, amely 11 bakonyi és balatonfelvidéki bázison beavatást, a kultúra passzív befogadása helyett a tevékeny részvételt emelve fókuszba. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ felkérésére öt tapasztalt fotós – fotóriporter, fotóművész, fotográfus – vállalkozott arra, hogy térben és időben összekösse a többi helyszínt. Fényképezőgéppel a kezükben megpróbálják tetten érni és megmutatni azokat a pillanatokat, amikor a művészet születik. Céljuk, hogy olyan képekbe tegyék át ezeket a szavakkal nehezen megragadható információkat, amelyek mindenki számára átélhetővé teszik a megismételhetetlen folyamatokat.
Első merítésben tizenegy település – Badacsonytördemic, Bakonybél, Balatonboglár, Gyulakeszi, Hegyesd, Magyarpolány, Mindszentkálla, Pécsely, Salföld, Vöröstő és Zánka – alkotják a Kultháló bázisait, ahova a kultúra jól ismert szereplői a helyi alkotókhoz és közösségekhez vendégségbe érkeznek, hogy az ott meglévő értékekre építve hozzanak létre közösen valami újat. A folyamat során a megismerés, a beavatás, az át- és megélhető, bárki számára befogadható kultúrát középpontba állítva. Festészettől a komolyzenéig, street arttól a színházig, költészettől a jazzig kalandozva összművészeti jellegű eseménysorozatok, workshopok, táborok, beszélgetések és alkotóműhelyek újszerű módon teszik átélhetővé a különböző művészeti ágakat.
A projektek négy fő tematika köré épülnek. Pécselyen, Magyarpolányban és Hegyesden meglepő közelségben, a helyiek életébe bekapcsolóva, az ő részvételükre, történeteikre és történelmükre építve születnek meg a színházi előadások. Bakonybélben és Gyulakeszin a zeneszertő kisközöségek komolyzenei mendékként olykor világhírű kórusokat, hangszereseket és énekeseket látnak vendégül. A zenei kultúrának azt a tartományát, ami látszólag csak keveseké, és jellemzően a nagyvárosok híres intézményeiben férhető hozzá. Vöröstón, Hegyesden, Magyarpolányban, Balatonbogláron, Salföldön és Gyulakeszin a régió értékeire építő kortárs képzőművészet válik a hétköznapok részévé és jó eséllyel bárki számára befogadhatóvá. Míg Badacsonytördemicen és Salföldön a csoportban zenélés, a közös alkotás örömét átélve a kortárs könnyűzene és jazz kerül középpontba.
A Capa Központ közreműködésével még egy fontos művészeti ág, a kortárs fotográfia is bekapcsolódik a folyamatba, hogy azok is átélhessék a Kultháló mindennapjait, akik személyesen nem tudnak ellátogatni a településekre. Öt fotós – Barakonyi Szabolcs, Hajdú D. András, Horváth Katalin Fanni, Mohai Balázs és Oláh Gergely Máté – fényképei és sorozatai az elkövetkező hónapokban hétről-hétre bepillantást engednek a Kultháló egyes bázisain születő kulturális folyamatokba.
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ gondozásában megjelenő sorozat, a Kultháló blog anyagai Creative Commons licensz alatt érhetők el, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehetők.
Fotográfusok:
Barakonyi Szabolcs 1976-ban született, 1997-ben végzett a Szellemkép Szabadiskola fotó szakán. Kétezer novemberében a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának vendéghallgatója, majd 2001-től tagja. 2013-tól 2020-ig az Index.hu fotórovat vezetője. 2003 és 2006 között Pécsi József-ösztöndíjas. 2006-ban Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjas, 2007-ben az arles-i fotófesztiválon a Photo Folio Gallery & Review díjazottja, 2011-ben André Kertész-ösztöndíjas, 2015-ben a Warsaw Photo Days döntőse, 2018-ba a Cortona On The Move New Visions döntőse. Fotóit a világ több városában, azok fotófesztiváljain, művészeti vásárain és múzeumában bemutatta, köztük a toulouse-i Chateau d’Eau-ban, a sanghaji Museum of Conteporary Artban. Munkái megtalálhatók a toulouse-i Chateau d’Eau, a Miskolci Galéria gyűjteményében, valamint a Budapesti Történeti Múzeum Fényképgyűjteményében, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ kortárs fotógyűjteményében. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója.
Hajdú D. András angol irodalomból szerzett diplomát, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig harmincöt díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, négyszer kapta meg a nagydíjat. Az elmúlt hat évben kétszer is elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year(POYi) fotópályázat díját képriportjaival. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat, 2012-ben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjban részesült egy komplex multimédiás cikksorozatért, 2019-ben Robert Capa Nagydíj Ösztöndíjban részesült. 2020-ban az év fotóriporterének választották. “Főképp a dokumentarista fotográfia érdekel, elsősorban a magyar és kelet-európai valóság megörökítése. Sorozataim fókuszában törékeny élethelyzetek állnak. Munkáimban minél intimebb, bensőségesebb viszony kialakítására törekszem az alanyaimmal, hogy mély és emberközpontú sorozatok születhessenek. „
Horváth Katalin Fanni szabadúszó fotográfus, a Capa-Nagydíj 2022 ösztöndíjasa volt. Az ELTE francia-magyar szakán 2006-ban végzett, ugyanebben az évben elnyerte a Francia Intézet párizsi ösztöndíját. Kommunikációs szakértőként és szóvivőként dolgozott közel tíz évig állami és multinacionális vállalatoknál. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia Master szakán 2021-ben végzett, Revival – Újjászületés a nyugati határnál című hosszútávú fotó projektjének fókuszában a nyugati határ mentén élő nemzetiségek kulturális identitása, a globalizmus hatásai, valamint a kultúrák átalakulása és újjászületése áll. A művészeti munkák mellett alkalmazott fotográfusként dolgozik, így többek között online és offline médiumok, színházi, zenei társulatok és TV produkciók részére készít portrékat, reklám- és werkfotókat.
Mohai Balázs tanulmányait a Kaposvári Egyetem Fotóriporter és Képszerkesztő szakán végezte. Tanult fotózást Norvégiában, majd hírügynökségi területen fotóriporterként dolgozott. 2013-ban Junior Príma Díjat, míg 2016-ban Hemző-díjat kapott. A Magyar Sajtófotó Pályázaton számos kategóriában díjazták már, többszörös első díjas. A Pictorial Collective tagja. „A pörgős munka mellett mindig is készítettem hosszabb fotóanyagokat, amelyekben kicsit el kellett merülni. Egy ideje pedig a napi sajtót érdeklő rohanás helyett nyugodtabb témákkal foglalkozom mind a munkámban, mind szabadidőmben.”
Oláh Gergely Máté a Kodolányi János Főiskola angol nyelv- és irodalomtanár – Kommunikáció szakán végzett. 2006 óta szabadúszó riport-, portré- és reklámfotós. Elemi szinten leginkább utcafotósnak tartja magát. A Balaton mellől Budapestre kerülve a fotó segítségével vette fel a város ritmusát. Ekkor dolgozta ki azt a munkamódszert, hogy a nagyváros nyújtotta átfedéses lehetőségekkel élve egy pillanatnak több idegen elem segítségével új értelmet ad. Az alkalmazott fotó mellett a legfontosabb indíttatása, hogy közösen kidolgozott projektek mentén működjön együtt képzőművészeti és irodalmi partnerszervezetekkel (Litera.hu, Prae.hu, stb). Fotói jelentek meg gyűjteményes kiállításokon, albumokban: Magyar Sajtófotó Évkönyv; Magyarország 365; Két ország, egy kamera. Országszerte számos egyéni kiállításon mutatta be munkáit. Kétszeres NKA alkotói ösztöndíjas.
