2019 harmincnegyedik hetében Szabó Réka különleges filmje Szarajevóban is díjat kapott, kiderült, hogy Baán László marad a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Moldován Stefánia emléktáblát kapott, a Capella Savaria első vendégkarmesteri címet adományozott Nicholas McGegannek, és németül már megjelent előszületésnapi ajándékként Fischer Ádám életrajza.
A hét blogja: Pavarotti
Ron Howard Oscar-díjas rendező egy minden korábbinál bizalmasabb portréfilmet készített a világ talán legkedveltebb tenorjáról, Luciano Pavarottiról. A film teaserét a Grammy-gálán mutatták be először, amelyben sosem látott felvételek mellett az énekes ikonikus előadásaiból is láthatunk pillanatokat. Blogunkban ennek kapcsán olvashatnak érdekességeket.
Még egy kicsit tart a nyár, talán mág vannak olvasóink, akik a szabadság előtt vannak, ezért kezdjük olyan hírekkel a heti összefoglalót, amelyek potenciális úti célokat érintenek. A Bauhaus magyar mestereinek munkásságát a színházművészeten keresztül bemutató kiállítást rendeztek a berlini magyar kulturális intézetben a Németországból indult összművészeti irányzat alapításának századik évfordulója alkalmából.
Beszámoltunk arról, hogy a 20. század egyik legizgalmasabb összművészeti együttműködését mutatják be Salzburgban. A Thaddaeus Ropac Galériában szeptember 28-ig látható egy különleges tárlat, amelynek középpontjában Luigi Nono Prometeo, Traggedia dell”ascolto (Prométheusz, a hallgatás tragédiája) című operájának ősbemutatója áll. A galéria tárlatán a próbák alatt, illetve az 1984. szeptember 25-i premieren készült fotók mellett láthatók a fényeket tervező Emilio Vedova festőművész festményei és rajzai, Renzo Piano építész díszletének makettje, a zeneszerző, Luigi Nono partitúrájának lapjai, illetve a teljes kiadott mű, amelynek librettóját Massimo Cacciari filozófus írta.
A jelen után következzen a jövő. Új komplexum épül Readingben, London közelében a British Museum raktárban elhelyezett kincseinek bemutatására. A 2023-ra elkészülő, ingyenesen látogatható létesítményben világhírű antik szobrokat és mozaikokat is kiállítanak.
Egy spanyol történész megtalálta Kati Horna magyar származású mexikói fotográfus elveszettnek hitt archívumát. Az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (IISH) 1939 óta heverő fadobozokban több mint 500, a spanyol polgárháborút megörökítő fotó negatívjára bukkantak. Az 1912-ben Szilasbalháson, a későbbi Mezőszilason Deutsch Katalin néven született Horna nem volt professzionális fotós, ugyanakkor részesült képzésben. Később az anarchisták és hírügynökségük, a Spanish Photo Agency hivatalos riportere lett, aminek köszönhetően a Weekly Illustrated nevű brit folyóiratban publikálhatott. „Munkája egy ideológia szolgálatában állt, és propagandamunkát látott el, ami a háború előrehaladtával folyamatosan változott. Éjjel-nappal dolgozott. Harcias fotográfus volt, nem művész.”
Maradjunk az izgalmas felfedezéseknél. Egy japán kutató talált rá a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban Leonard Bernstein 350 levelére, amelynek címzettje egy japán fiatalember volt. Kunihiko Hasimoto és Leonard Bernstein 1979-ben találkoztak, a találkozás nem egyéjszakás kalandnak bizonyult, amit 11 évig tartó levelezésük és munkakapcsolatuk is bizonyít. Hasimoto levelei mellett egy másik levelezés, a Kazuko Amanóval folytatott is helyet kap a szeptember elején megjelenő kötetben. Kazuko Amano Párizsban folytatott zongoratanulmányokat, és egy 18 évesen, 1947-ben, egy zenei folyóiratban olvasott Bernstein-cikk után írt levelet neki. Akik bulvárra számítanak, csalódni fognak: Mari Yosihara a leveleket és a két kapcsolatot a 20. századi Japán társadalmi, történelmi tükrén keresztül vizsgálja.
