Bár még van két nap az évből, de elérkeztünk 2019 ötvenkettedik hetéhez, utolsó hírösszefoglalónkhoz. Művészettörténeti ritkaságra derült fény egy francia aukció során, közel 500 év után újra virágzik Gül Baba rózsakertje, és Lukács Sándor kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. És a hét szinte minden napjára jutottak szomorú és tragikus hírek. Holtan találtak Budapesten egy 27 esztendős baskír zongoraművésznőt, elhunyt Csuprik Etelka zongoraművész, Peter Schreier német tenor és karmester, Pálinkó Mária, a magyar szinkron legendás alakja, valamint Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas karnagy.
Elindultak szokásos, év végi összefoglalóink. Böngésszék végig, emlékezzenek velünk 2019 ünnepi, megható vagy épp humoros pillanataira!
Erre a hétre is jutottak elgondolkodtató interjúk.
Kerámiáiból a legnevesebb éttermekben ehetünk, de már a tengerentúlon is ismerik a munkáit. Ruzicska Tünde keramikusművész belső inspirációit követve alkot, így születnek meg letisztult, harmóniát sugárzó tárgyai. Most debütáló, legújabb alkotásai egy teljesen ösztönös folyamat eredményeként jöttek létre, belső hangok formai megnyilvánulásai. Munkájáról így fogalmazott: „A kerámiakészítés számomra elvonulás és alázat. Áldozathozatal, ezáltal önfeledt-levés.”
Alföldi Róbert a Radnóti Színházban rendezte Franz Xaver Kroetz A vágy című drámáját, a darabról pedig egy érdekes párhuzam is eszébe jutott a rendezőnek: „Néhány napja jutott eszembe, mennyi hasonlóságot mutat A vágy a Teorémával. Igaz, hogy Pasolini egy felsőbb társadalmi osztályba helyezi a történetét, de ott is arról van szó, hogy megérkezik valaki, akinek a jelenléte lerobbantja a fedőket a fazekakról. Itt egy olyan fiúról van szó, akit egy szexuális bűntényért csuktak le, de olyanért, amiben nem történt fizikai erőszak; ő egy mutogatós fiú. Nagyon ravasz Kroetz: behoz ebbe a viszonyrendszerbe egy figurát, aki megéli a vágyait, és emiatt már a jelenléte is felkavaró és mindenkit önmagával, az elfojtásaival szembesít. Azt is vizsgálja az író, hogy a szerelem és a vágy azonos-e, hogy a szexus szerelem-e, egyáltalán: hogy a fogalmainkat hogyan keverjük. De leginkább szerintem arról szól ez a történet, hogy a hiány mit indukál, és az őszintétlenség milyen szétrohadáshoz vezet kicsiben és nagyban is.”
Balogh Kálmán neve mára egybeforrt a magyar cimbalomzene fogalmával – igaz, messze nem csak ebben a stílusban hallhatjuk virtuóz és egyben elmélyült játékát. 60. születésnapját 2019 novemberében, a Zeneakadémián adott koncerttel ünnepelte a művész, akit idén Prima Primissima díjjal jutalmaztak Magyar népművészet és közművelődés kategóriában. Az új évben, február 17-én, a Cziffra Fesztiválon is hallhatjuk őt játszani Lukács Miklóssal, akivel együtt már-már a hangszerjáték lehetőségeinek határait feszegetik: „A cimbalom korábban feltételezett korlátairól ma már nem beszélhetünk, erre jó példa többek között Lukács Miklós játéka, aki teljesértékű hangszerként kezeli a cimbalmot, és akár a legnagyobb jazzmuzsikusok parnereként használja az instrumentumot, teremtő erővel és végtelen kreativitással. Úgy gondolom, hogy a cimbalom repertoárja egyre bővül. A 70-es években még furcsa volt a közönség számára, amikor Fábián Márta kortárs zenét játszott a hangszeren, és az is nagy feltűnést keltett, amikor Rácz Aladár egy Stravinsky-átiratott adott elő cimbalmon. Biztosan ugyanilyen meglepő volt az is, amikor swinget játszottak a cigányzenekarok cimbalommal, vagy amikor én a 80-as években ragtime-ot vagy balkáni népzenéket muzsikáltam itthon.”
Mutattunk különleges videókat is.
Egy 10 perces film maradt fenn Spira Lázár főrabbi lányának 1933-as esküvőjéről, amely egy egész hétig tartott. A felvétel betekintést nyújt a korabeli munkácsi zsidó közösség életébe.
Szeptember elején kezdődött Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, a nemzet művésze új filmjének forgatása. A Magyar Nemzeti Filmalap által 561,8 millió forinttal támogatott Zárójelentés című alkotás előzetese nemrég látott napvilágot. Itt megnézhetik az előzetest.
Szokolay Sándor Arany felhő című dala 1953-ban keletkezett. Az ifjú komponista első vokális alkotásával egy életre eljegyezte magát az énekes kifejezésmód mellett. Tóth Árpád: Arany felhő című versének megzenésítése a zeneakadémiai tanulóévek gyümölcse. Közvetlen előzménye a fiatalkori zongoradarabokban keresendő. A legtöbb korai darabhoz hasonlóan az Arany felhő felfedezése is az ifjú előadókra várt. Kristóf Réka és Boateng Kármen Stephany ihletett előadása minden bizonnyal hozzájárul, hogy a légies dal tovább éljen.
A hét blogja: FunBalletBoys
A Magyar Nemzeti Balett két művésze, Kóbor Demeter és Rónai András különleges videósorozatot indított a Papagenón. A fiatal művészek idejüket és energiájukat nem kímélve, a kimerítő próbák, balettórák és előadások között készítik el felvételeiket, amelyek a táncművészet kulisszáiba engednek bepillantást, alighanem műfajteremtő igénnyel. Kövessék őket!
