• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Gramofon Zene Címlap

A karmester, aki meghatározta a korai elektromos felvételeket

Szerző: Ujházy László / Gramofon2017. március 15.
Facebook Twitter E-mail
Leopold Stokowski

1925-ben döntő változást jelentett a hanglemezstúdiók életében, hogy megjelentek a mikrofonok, s ezzel létrejöttek a mai korszerű hangfelvétel-készítés alapjai. Valójában nem is a mikrofon jelentette a nagy újítást – hiszen az akkor már több évtizedes telefonhálózatok, telefonkoncertek és a már öt éve beindított rendszeres rádióadások is csak mikrofonokkal üzemelhettek –, hanem hogy az elektromos lemezvágók alkalmazása nyomán ettől kezdve megszűnt az előadók „dinamikakényszere”.

Ez azt jelenti, hogy az előadó hangja már nem közvetlenül, hanem erősítők alkalmazásával, közvetve gravírozta a lemezek barázdáit. A hangfelvétel-esztétika szempontjából ennek a korszaknak egyik meghatározó személyisége volt a híres amerikai karmester: Leopold Stokowski.

Az akusztikus művészetek mostohagyermeke – a Gramofon blog hangfelvétel-esztétikai sorozata.

1917-ben egy amerikai hanglemezcég felvételt kívánt készíteni Stokowskival, ám ő óvatosságból ragaszkodott ahhoz, hogy először meghallgathassa a cég lemezeit. Azokat annyira borzalmasnak találta, hogy a felkérést visszautasította. E döntését hamarosan megbánta, mert úgy gondolta, hogy az elutasítás helyett inkább javítani kell a felvételek minőségén. Ekkor indult el élete végéig tartó gyümölcsöző kapcsolata a hangtechnikával. A Bell Laboratóriummal folytatott együttműködése ugyancsak meghatározó volt a hangtechnika történetében: például Philadelphiában a Zeneakadémia pódiumánál mikrofonokat helyeztek el, s a hangzásképet folyamatosan értékelték.

Még abban az évben el is készítette első (akkor még akusztikus) felvételét két Brahms Magyar táncról. 1925-ben az ő vezényletével készült az első amerikai elektromos hangfelvétel Saint-Saëns Haláltáncáról. A technikai kérdésekhez való viszonyát a hangmérnökökkel való alkotó kapcsolata is jelzi. Jó példa erre egy Beethoven-zongoraverseny felvételekor a hangmérnökhöz intézett kérdése:

„Hogy van az, hogy ha magától kérek valamit, azonnal hallható az eredmény? Amikor zenekaromtól kérem ugyanazt, nem mindig sikerül.”

Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a korábbi német (klasszikus, európai) ülésrendet felváltó amerikai ültetés egyik változata, amelynél az első és második hegedűszólam egyaránt a karmester balján, míg a cselló a jobbján a pódium szélénél, a brácsa pedig ugyanott belül foglal helyet. Emellett a szimfonikus zenekarokkal több ültetési kísérletet is folytatott, néha egészen felborítva a hagyományos elrendezéseket. Előszeretettel ültette a teljes vonóskart a pódium bal oldalára, a mélyvonósokat a karmesteri pulttal szemben és magasabban, míg a fúvósokat és ütőket a jobb oldalra. Így készült felvételei is bizonyítják az ültetés rendkívül tömör, masszív vonóshangzását. 1933-ban a Philadelphia és Washington között (ugyancsak a Bell Laboratóriummal közösen) szervezett két- és háromcsatornás kísérleteivel viszont már a sztereó térnek a hangminőségre gyakorolt hatását kutatta megállapítva, hogy a háromcsatornás (LCR) rendszer kedvezőbb, mint a kétcsatornás. E kísérletnél a hangkeverést személyesen irányította.

Leopold Stokowski és Harvey Fletcher

A térhatással kapcsolatos gondolatai nyomán Stokowski készítette el az első sokcsatornás kísérőhangú filmjét 1940-ben, a Fantasiát. Amikor 1943-ban visszaemlékezett e film zenei felvételeire, két olyan példára is hivatkozott, melyek során a felvételnél beavatkoztak a hangkép belső egyensúlyába.

Az egyik a Pastoral szimfóniában a fúvósok és a vonósok keveréssel történő aránybeállítása, a másik pedig Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című művének egy lefelé vezető futamánál a keverésnél alkalmazott crescendo, amellyel a hangversenytermi előadásokkal szemben a felvételen megvalósulhatott a szerző eredeti dinamikai előírása. Visszaemlékezéseiben azzal zárja gondolatait, hogy a technika olyan eszközöket adott a kezünkbe, hogy

„ha e technikákat tovább tökéletesítik, nem lesz lehetetlen a hangok birodalmában”.

A hangfelvétel-esztétika szempontjából Stokowski gondolatai azért jelentősek, mert

  • elvetik a természetutánzás célkitűzését, hiszen a természetes hangzás lényegében a koncerthangzást jelenti, ettől azonban a felvételi hangzás különbözhet vagy a szerző elképzeléseinek tisztelete okán különböznie is kell
  • megalapozzák a hangfelvétel, mint önálló művészet felfogását
  • bizonyítják a felvételek helyes belső dinamikaarányait megteremtő ún. „értelmező keverés” létjogosultságát
  • e gondolatokat nem a szakma iránt nyilván elfogultabb hangmérnökök, hanem egy karmester, ráadásul egy sikeres, méltán ünnepelt s a hangtechnika irányában fogékony koncertkarmester mondta ki.
brahms karmester lemez esztétika hangfelvétel stokowski
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésHanyas vagy, Radnóti?
Következő bejegyzés Plágiumbotrány a bécsi operaházban

Ajánlott Bejegyzések

Live

Kövesd élőben online a Prokofjev-maratont!  

2023. február 3.2 perc olvasás
JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás

Szólj hozzá Mégsem

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.