Az Állami Bábszínház nézői kétszer hallhattak Ligeti-művet: az elsőt gyerekek, a nyitóelőadáson, 1949-ben, a másodikat felnőttek, 1972-ben.
1949. október 8-án nyílt meg az Állami Bábszínház a ma is használt épületben. Három darabot játszottak (Szergej Preobrazsenszkij: Tavaszi virág, Derzsi János: A kalács, Szamuil Marsak: Macskalak), ezek közül az elsőhöz Ligeti György írta a zenét különleges ütőhangszereket használva.
A következő bemutatóra 1972. január 14-én került sor. Így ír az Aventures-ről Molnár Gál Péter:
„Emberszerű bábok és bábszerű emberek szerepelnek az Állami Bábszínházban a Bábuk és emberek műsorban. Hajlékony sokértelműséggel élnek a bábok, és merev szögletességgel fedik föl tárgyszerűségüket az emberek; így beszélő viszonyba kerülve egymással, természetes együttélésben jelenhetnek meg egyazon színpadon.
A héttételes műsor talán legsikeresebb darabja Ligeti György Aventures című zenéjére készített csillogóan értelmes és szép bábjáték volt.
A zenéhez a történetet, a librettót Szilágyi Dezső írta, a rendező Szőnyi Kató, a tervező Koós Iván. Az Aventures tárgyjáték.
Szereplői: fogasra akasztott férfiöltöny, esernyő, sildes egyensapka, női álhaj és kalap, stólák, szőrmeboák, gyászfátylak, pisztoly, újság, képes magazin, szentelt gyertya, gyászkoszorú stb. Ezekből bomlik ki az emberi tragikomédia, a bölcseleti játék: alá- és fölérendeltségről, szabadságról, rabságról, emberi és elembertelenedett kapcsolatokról, életről, halálról és az anyagi kötöttségektől való megszabadulás vágyáról.
Ligeti zenedarabjában a koloratúr-bravúrokat előtrillázó női hang, az érzékien búgó alt vagy a különálló tenor hajlításai, áriái már-már nem emberi hangon szólalnak meg, egyszerre jelentve a tárggyá csökkent emberi életet és azt, hogy a tárgyak miféle fullasztó hatást fejtenek ki, mennyire személyiség-gyilkos a szerepük. Amikor a női fodrászfejről – a fekete színház nézője előtt láthatatlan mozgató eszközök segítségével – csábító útjára indul egy kifrizírozott női paróka, olyan döbbentő, taszító, gyilkos hatású a látvány, mint amikor Walerian Borowczyknak Jan Lenicával készített lengyel animációs filmjében, a Házban az asztalon heverő paróka polipként szívja magába a tárgyakat: összeropogtatja és befalja a tejesüveget és elpusztítja az életet jelképező gyümölcsöket.” (Molnár Gál Péter: Színház bábukkal)
Kroó György így ad rövid elemzést:
„Ligeti Aventures című tréfájának Szilágyi-féle verziója, amelyet más műsorban már élveztünk, a zenével egyenrangú, tökéletes vizuális illúziót nyújt. Pazar artisztikus-erotikus trió, a két nő, egy férfi helyzet szellemes tárgyjáték változata. Ruhadarabok, jellemző használati cikkek emberi szituációkban jelzésekké, jelképekké válnak. A zseniális ötletet a káprázatos előadás töretlenül, csattanóról csattanóra ugorva bontja ki történetté, minden pillanatban szellemes, pajzán és kacagtató.” (Kroó György: A látvánnyá varázsolt zene)
Ligeti György–Szilágyi Dezső: Aventures
Tervező: Koós Iván
Rendező: Szőnyi Kató
Szereplők: Kalmár Éva, Kardos Melinda, Szakály Márta, Turcsányi Erzsébet, Erdős István, Gyurkó Henrik, Pataky Imre, Varanyi Lajos
