Molnár Gál Péter érzékletes, Koró György díszletközpontú (!) elemző leírása egy legendás, világot bejárt bábelőadásról, amelyet a Szilágyi Dezső-Koós Iván-Szőnyi Kató trió vitt színre. „A bábszínház sem kivehető a színháztörténet áramlataiból. Oláh Gusztáv a legelső magyarországi A csodálatos mandarinhoz (1945) romantikus rablóbarlangot tervezett, és csak Harangozó Gyula második Mandarin-koreográfiájához (1956) adott Fülöp Zoltán egy modern […]

Az Állami Bábszínház nézői kétszer hallhattak Ligeti-művet: az elsőt gyerekek, a nyitóelőadáson, 1949-ben, a másodikat felnőttek, 1972-ben. 1949. október 8-án nyílt meg az Állami Bábszínház a ma is használt épületben. Három darabot játszottak (Szergej Preobrazsenszkij: Tavaszi virág, Derzsi János: A kalács, Szamuil Marsak: Macskalak), ezek közül az elsőhöz Ligeti György írta a zenét különleges ütőhangszereket […]

Klee óvodájába járt gyermekrajzok, színes papírkivágásokból a világmindenség a vizuális nyitány. Füst száll fel: ősködből kiválik a Nap és a Hold. Lenge leplekben aláereszkedik a Tündér (Havas Gertrúd). Hatalmasnak tetsző, meztelen emberi kezek vezénylik a sötét háttér előtt a teremtést. Szamárhátíves ablakkeretben megjelenik a királykisasszony (Szakály Márta). Várakozik. Kézitükörben csodálja szépségét. Több kilométeres szőke hajár […]

Az Állami Bábszínház 1972-ben mutatta be Kodály művét. Az átdolgozó Szilágyi Dezső volt, a bábokat Bródy Vera, a díszletet Koós Iván tervezte, az előadást Szőnyi Kató rendezte.  „A nagyabonyi kocsmában a diák és a bíró között iddogáló kiszolgált katona mesés nagyotmondásai a képzelet fölragyogásai. Háry lódításai többek a világirodalom Nagy Hazugjainak füllentéseinél, többek münchauseniádáknál. Háry […]