Az üvegből készült zeneszerszámok a zenetörténet bármelyik korszakában különös feltűnést keltettek. Az ujjakkal dörzsölt muzsikáló kelyhek, az apró ütőkkel vagy kalapácsmechanikával hangra bírt üveglapok és az ólomkristályból készült fúvós zeneeszközök első pillantásra lenyűgözték a hallgatóságot.
A rideg anyagból évszázadokon át mesterien kialakított vázák, poharak, tükrök és más divatos dísztárgyak után a precízen megmunkált és bravúrosan csiszolt üveghangszerek megjelenése szenzációnak számított. A legszebb kristályinstrumentumok Claude Laurent párizsi órás és hangszerész 1806-ban szabadalmaztatott üvegfuvolái voltak.
A négy részből összeállítható hangszer üvegcsövére elképesztő pontossággal illesztette rá a gondosan párnázott ezüst- és aranybillentyűket, amelyekre gyakran káprázatos ékköveket is applikált. Többek között Bonaparte Napóleon francia császár, Bonaparte József spanyol és Bonaparte Lajos holland király is vásárolt díszes Laurent-fuvolákat.
A washingtoni Library of Congress levéltárában talált eredeti levelezés tanúsága szerint a hangszerész mester egyik legszebb üvegfuvoláját az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnökének, James Madisonnak ajándékozta.
Mandel Róbert a Kossuth Kiadónál megjelent kötetéről ide kattitva olvashat bővebben.
Az üvegből készült fuvolák tompa és visszafogott hangja természetesen nem vetekedhetett a puszpángból vagy más trópusi faanyagokból, később ezüstből és aranyból készített mesterhangszerekével. A műgyűjtők az elefántcsontból épített fúvósokhoz hasonlóan értékálló és nemes műtárgyként a mai napig nagy becsben tartják őket. Claude Laurent egyetlen ismert üvegfuvola-készítőként közel 40 kristályfuvolát hagyott maga után, melyeknek jó része látható a legjelentősebb hangszermúzeumokban.