Az operák egyik jellemző vonása, hogy az átok általában nem arra sújt le, aki megérdemelné, hanem egy ártatlan szereplőre – általában nőre. Nos, ez történik Giuseppe Verdi Rigoletto című operájában is.
Rigoletto, a mantovai herceg udvari bolondja mindenkiből gúnyt űz, aki útjába keveredik. Nincs ez másképpen Monterone gróffal sem, akinek lányát az élveteg herceg éppen elcsábította. A gróf nem tűrve a megaláztatást, megátkozza Rigolettót, akinek magának is van egy fiatal lánya, Gilda. Ahogy ez a cselekményből gyanítható, a herceg előbb-utóbb Gildával is megismerkedik, és nyomban udvarolni kezd neki. Amint ez Rigoletto tudomására jut, dühében két dolgot tesz: lánya lelkére beszél, valamint bérgyilkost kerít, aki a herceget hivatott megölni. A herceg ekkor azonban már a helyi fogadóban a bérgyilkos, Sparafucile testvérének teszi a szépet, és a lány végül megmenti őt. A menekvés ára viszont az, hogy a herceg helyett a fogadóba betérő első vendéget gyilkolja meg Sparafucile, ez a személy pedig ki más lenne, mint a fiúruhába bújt Gilda. Rigoletto már csak a zsákba bújtatott testet kapja meg, a lánya a kezei között hal meg.
Az opera (és az operairodalom) egyik leghíresebb áriája a fogadóban hangzik el, ahol a herceg vidáman poharazgatva udvarol Maddalénának, Sparafucile húgának.
