Ősbemutatókkal, magyarországi premierekkel, ismeretterjesztő előadásokkal és egyéb különleges eseményekkel foglalja össze csaknem két hétbe tematikus évadát a Magyar Állami Operaház. A RingFeszten május 10-től közel két héten át a mesterre ható, illetve zeneileg belőle táplálkozó komponisták művei szólalnak meg – színpadra állítva, koncertszerűen vagy épp a filmvásznon.
A Fesztivál részeként megvalósuló premierek közül a május 11-i ÖRÖMÜNNEP című előadás a Wagnerre is ható Johann Sebastian Bach világi kantátáit ágyazza színpadi rendezésbe. A produkció a szerzemények korabeli előadási szokásait megjelenítő történet keretében, montázsszerűen mutatja be a mester öt kevésbé ismert alkotását, az ősbemutató középpontjában a Herkules-kantátaként ismert tanmese áll. A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel együttműködésben megvalósuló darab tehetséges hallgatók közreműködésével valósul meg: Tarnóczi Jakab rendező Ascher Tamás, Novák Eszter és Selmeczi György osztályában, a látványtervező Mikes Anna pedig a Zeke Edit kezei alatt tanul.
A diákok által megálmodott világot, amely az Ódry Színpadon ölt testet, az Opera válogatott szólistái, Bakonyi Marcell, Balczó Péter, Busa Gabriella, Cser Krisztián, Ducza Nóra és Rácz Rita teszik még tökéletesebbé, a zenekart Oberfrank Péter vezényli.
A Magyar Állami Operaháznak nem csupán a múltban megírt művek bemutatása, ápolása a célja, serkenteni és támogatni kívánja új alkotások létrejöttét is. Így született meg a Siegfried-idill, avagy Egy barátság vége című színmű is, amelyre az Opera Szálinger Balázs József Attila-díjas költőt és drámaírót kérte fel. A címben megjelenő és a darabban is fontos szerepet játszó szimfonikus Wagner-mű, a Siegfried-idill szerepeltetése ellenére a produkció prózai előadás, ami szintén az Ódry Színpadon debütál május 13-án.
A Wagner és Nietzsche kapcsolatáról, valamint a filozófus Wagner lánya iránt érzett, de titkolt szereméről szóló alkotás koncepciója Ókovács Szilveszter, rendezői kivitelezése Kálloy-Molnár Péter nevéhez fűződik. Wagner, Nietzsche, Cosima és Elisabeth (Nietzsche húga) szerepében Kőrösi András, Csémy Balázs, Schell Judit és Létay Dóra láthatók. Az Opera Zenekart a kísérleti előadásokban gyakran előforduló Köteles Géza vezényli, a Pokhodnykh Ellina és Kovács Noel Ágoston által táncolt betéteket Venekei Marianna koreografálta.
A népszerű késő esti előadásokat folytatva idén GermanLateNight cím alatt mutatja be az Opera ugyancsak május 13-án Paul Hindemith, a Wagner utáni német zeneszerzés egyik legnagyobb alakjának négy egyfelvonásos művét a Kiscelli Múzeumban. E négy opera kiválóan érzékelteti szerzőjük sokszínűségét, változó és változatos stílusát, kifogyhatatlan kreativitását. Az Oda-vissza című szkeccs, noha csak tízperces, hordozza a műfaj összművészeti jellegét: a látvány, a színpadi trükkök ugyanolyan fontosak benne, mint az énekelt szólamok.
Az idővel, élettel és halállal abszurd módon játszó darab komoly rendezői kihívás, az Ascher–Novák–Selmeczi-osztály növendéke, Varga Bence azonban emellett Hindemith expresszionista apáca-történetét, a Sancta Susannát is színpadra állítja, mely először szólal meg Magyarországon. A saját korában egyházellenesnek vélt opera Varga újragondolásában kifejezetten az Istennel való találkozásra kíván összpontosítani. Az est további részében Nagy Péter István koncepcióiban elevenedik meg Hindemith zenéje. Elsőként a Wagnerrel közvetlen kapcsolatot is mutató paródia, A bolygó hollandi nyitánya csendül fel
vonósnégyesre, ahogy azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a falu kútjánál lapról olvassa.
A fizikai színházi szakon harmadéves koreográfus-rendezőhallgató kortárs tánccal egészíti ki a hamiskás zenét, és formálja újra látványban is a wagneri archetípusokat. A szintén magyarországi bemutató után először szerepel az Opera műsorán A hosszú karácsonyi ebéd, a szerző utolsó alkotása zárja a műsort. Az időt különlegesen kezelő, egy vacsora alatt 90 évet elmesélő mű hálás feladat a rendezőnek, és izgalmas élményt ígér a közönségnek. Az előadások előtt egy órával az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum tárlatvezetés is várja az intézmény gyűjteményébe.
A GermanLateNight darabjaiban a Zeneakadémia legígéretesebb énekes növendékei és frissen végzett operistái mellett olyan művészek állnak színpadra, mint Meláth Andrea, Sáfár Orsolya és Dékán Jenő. Az est karmestere Dénes István lesz.
A német zeneirodalom két nagyhatású szerzője, a maga korában is elismert Albert Lortzing és az utókor számára már nélkülözhetetlen Franz Schubert egyfelvonásosai is színre kerülnek május 17-én az Ódry Színpadon. Schubert A négy évig tartó őrség című operája, mely – bár igen korai mű – csak a szerző halála után 68 évvel debütált a színpadon, és újabb 122 év múltán szólal meg először Magyarországon.
Magyarul is olvasható az egyik legmeghatározóbb Schubert-monográfia
A fesztivál több produkciójához hasonlóan az Opera ezúttal is lehetőséget biztosít a műfajra fogékony egyetemi hallgatóknak, hogy saját elképzeléseik alapján vigyék színre a művet, így a daljáték Tárnoki Márk rendező és Kuti Letícia látványtervező koncepciójában, magyar nyelven hallható. A szökevény francia katona büntetéstől és szerelemtől való menekülése után szintén párkapcsolati húzd meg, ereszd meg következik: Lortzing Az operapróba című alkotása. A színház a színházban, pontosabban opera az operában-helyzet izgalmas feladatát Szokol Judit rendező oldja meg látványtervezője, Devich Botond közreműködésével. A darabokban a Magyar Állami Operaház Énekkarának szólistaként is helytálló művészei lépnek színpadra. Az Opera Zenekart Erdélyi Dániel dirigálja.
A fesztivál nyitónapján, május 10-én a Wanger, a dalnok című eseten Megyesi Schwartz Lúcia, Fodor Beatrix, Keszei Bori és Bátki Fazekas Zoltán, a zongorista Zsoldos Bálint közreműködésével enged betekintést a német komponista kevésbé ismert, dalszerzői munkásságba az Erkel Színház Bernáth Büféjében, míg 14-én a Wagner-rajongó osztrák zeneszerző, Hugo Wolf A kormányzó című 1896-ban bemutatott operájának koncertszerű előadása hallható az Erkel Színház nagyszínpadán. A Magyarországon először hallható alkotásban, amely Andalúziában játszódik és a házasságtörő címszereplő megleckéztetését meséli el sötét humorral fűszerezve, a főbb szerepeket Haja Zsolt, Szappanos Tibor, Balga Gabriella és Palerdi András kelti életre.
A fesztivált május 21-én a 102 éve elhunyt karmester, Richter János emlékére rendezett,
A szakrális Wagner című hangverseny zárja ugyancsak az Erkel Színházban. A Stabat Mater, a Tannhäuser és a Parsifal részleteit Lother Zagrosek vezényletével adja elő az Opera Zenekar és Énekkar, valamint dalszínház szólistái. A RingFeszt egésze alatt kreatív zenehallgatások keretein belül délutánonként az Erkel Színház Bernáth Büféjében zenetörténészek mesélnek (hang- vagy videófelvétel segítségével) a repertoárba idén be nem fért művekről, Beethoventől és Glucktól kezdve Weberen, Offenbachon, Marschneren, D’Alberten és Spontinin át Straussig, Busoniig és természetesen Wagnerig.
