A mostani irodaház helyén a 19. század elejétől híres szálloda állt.
Halzl János kávés építtette 1812-ben, az akkoriban megnyílt Pesti Német Színház tőszomszédságában, annak vendégcsábító vonzerejére számítva. Ez volt Pest első elegáns – de még nem luxus – szállodája. A korabeli általános színvonalról sokat elárul, hogy nagy újdonságnak számított, miszerint minden szoba ki volt festve és pompásan bebútorozva. A háromemeletes, száztíz szobás épület cégére négy nyelven hirdette címét: Szálloda a Magyar Királyhoz.
A kortársak szerint azonban semmi magyar nem volt benne, német fészeknek titulálták. De első osztályú hely volt, és viszonylag nem is drága. Kávéházába néhány évvel később negyven-ötven féle hazai és külföldi újság járt, így a kor íróinak, művészeinek találkozóhelye lett. Ez volt Kisfaludy Károlynak, az irodalmi élet akkori vezérének törzshelye, de bátyja, Kisfaludy Sándor is gyakran megfordult itt; Sándor jól hegedült, Károly énekelni szeretett, a szálloda gyakran visszhangozta muzsikájukat.
Toldy Ferenc szerint Liszt Ferenc mint csodagyermek nem 1823-ban lépett fel először Pesten a Hét Választófejedelemben (ahol ma a Pesti Színház van), hanem már 9 éves korában, 1820-ban játszott a Magyar Királyban, ahol ő maga is hallotta. Ez a meglepő hír a Fővárosi Lapok 1873. november 8-i számának vezércikkében volt olvasható, mely Liszt jubileuma kapcsán tekintette át életét és magyar kapcsolatait.
A Liszt-szakirodalom nem említi ezt a koncertet, de elméletileg történhetett így, hiszen a csodagyermek már 1819-ben játszott Esterházy herceg előtt, 1820-ban pedig hangversenyt adott Sopronban és Pozsonyban. Lehet, hogy Pesten is?
A szállodatulajdonos számítása bevált vállalkozását illetően: délutánonként itt kávéztak a pesti német színház énekesei, zenészei, színészei. Itt szálltak meg a híres külföldi vendégművészek. Charlotte von Hagn világszép német színésznőért 1832-ben Wesselényi Miklós még párbajozott is…
A hely egyre kedveltebb lett az előkelőbbek köreiben is, miként arra az 1830 körüli időkből Podmaniczky Frigyes visszaemlékezett, az Ördöglovast emlegetve:
Kíváncsiságtól és örömtől áthatva bámultam naponta délelőtt a Magyar Király Szálló elé érkező számtalan úri fogatot, melyek közül mindig az első s legszebb volt gróf Sándor Móriczé, a világhírű lovas és kocsiművészé.
1844-ben a Magyar Király híres lakója volt Elsler Fanny balerina, akinek szobája előtt a pesti ifjúság éjjelente fáklyászenét adott.
A szállót a 19. század második felében elérte az elöregedés: az ekkoriban kiépített dunaparti fényes szállodasor – köztük a Grand Hotel Hungária – elhomályosította. Egy darabig még vegetált: az első világháború előtt Ady Endre is lakott benne, innét indult esküvőjére, sőt, mézesheteit is itt töltötte Csinszkával. 1937-ben lebontották, helyén irodaház épült.
Források:
Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. Kis–Lant Kiadó, 1995
Fehér Béla: A zongorakirály látogatásai. = Magyar Nemzet 1993. 61.
Konrádyné Gálos Magda: Pest-budai szállók emlékeiből 1. = Budapest 1974. 7.
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága. Bp. Sprint, 1991
