Különleges premierrel kezdi az évadot a Magyar Állami Operaház: a Freelusion 3D video mapping látványvilágával kiegészülve mutatja be az Erkel Színház Carl Orff népszerű művét, a Carmina Buranát szeptember 22-én. Zászkaliczky Ágnes, Könnyű Attila és Bogányi Tibor koncepciója a szerző eredeti összművészeti elképzelését ötvözi a mai legmodernebb látványtechnikával.
Szeptember végén és október elején hét egyedi produkciót láthat az Erkel Színház közönsége, hiszen Carl Orff Carmina Burana című darabjának egyedülálló előadása az improvizatív vizuális elemeknek köszönhetően minden este más és más lesz. A jól ismert, és legtöbbször oratorikusan előadott alkotás műfaji meghatározása eredetileg szcenikus kantáta, tehát színpadi történésekkel, „mágikus képekkel” színesített zenemű. Ennek szellemében született meg Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró és Bogányi Tibor karmester koncepciója, amely alapján misztikus, ősi szimbólumokkal, festményekkel, látvánnyal és persze tánccal érik el azt a hatást, melyet a szerző 1937-ben megfogalmazott. A 3D vizuális látványvetítésre a számos nemzetközi elismeréssel is rendelkező Freelusion társulatát kérték fel, akik video mapping-technikával képesek háromdimenziós, szabálytalan alakzatokra is vetíteni úgy, hogy a vetítésre szánt felületet feltérképezik, majd a képi anyagot ráprogramozzák.
A vetítés több szempontból is rendhagyó. Egyrészt helyben vezérelt, így nem határozza meg a zene tempóját, hanem szabad kezet enged a karmesternek, kiszolgálja az élő zenét. Másrészt Zászkaliczky Ágnes saját festményei adják az alapját, a váltásokat pedig maga a zenei végzettséggel is rendelkező művésznő hozza szinkronba Bogányi Tibor intéseivel. Harmadrészt
ezek a mágikus képek nem illusztrálni hivatottak a zenét, hanem elmélyíteni a szöveg értelmét.
A műben foglalt tételek nem képeznek koherens történetet, így a 24 dal mindegyike külön mondanivalóval rendelkezik, különböző képi világot igényel. A zene által meghatározott pontokon túl a festőnőnek lesznek rögtönzött váltásai is – ezek teszik igazán megismételhetetlenné az előadásokat.
A vetítések megtervezését a Freelusion művészeti vezetője, Papp Tímea végezte (vezető grafikus Herczeg Ádám), aki a szólisták, a főszereplővé élőlépő, 120 fős Énekkar (karigazgató Csiki Gábor, gyermekkar-vezető Hajzer Nikolett) és a táncosok vetítéssel harmonizáló koreográfiájáért is felelős. A produkcióban a Magyar Nemzeti Balett három-három táncosa vesz részt: Popova Aleszja illetve Gyarmati Zsófia, Oláh Zoltán illetve Szegő András és Bajári Levente illetve Vila M. Ricardo. A híresen nehéz énekes szólókat Miklósa Erika és Rácz Rita, Horváth István, valamint Szegedi Csaba és Haja Zsolt adják majd elő. A színpadi művészek ugyancsak vetítési felületként alkalmazott ruháját Szelei Mónika tervezte. Az Opera Zenekart Bogányi Tibor vezényli.
A Carmina Buranát minden este „előhang” vezeti fel a Bordó Sárkány Régizene Rend, valamint Nagy Dániel Viktor illetve Vecsei H. Miklós közreműködésével. A kb. 15 perces műsor a középkor hangulatát kívánja feleleveníteni a korszak hangszereinek és zenei világának segítségével. A Carmina Burana dalai így autentikus zenei, valamint prózai tolmácsolásban szólalnak meg a kantátából is visszaköszönő három fő téma: a tavasz, a kocsma és a szerelem köré szerveződve.
