Nyolc észt művész alkotásain keresztül mutatja be a függetlenségét száz éve elnyert Észtország kortárs képzőművészeti szcénáját, párhuzamba állítva azt magyar alkotók munkáival a Ludwig Múzeum Nyelvrokonok című, szeptember 28-tól látható kiállítása.
Az észt és a magyar népet több ezer éves gyökerek kötik össze, ennél azonban fontosabb a közelmúlt történelme, amelyet ez a kiállítás is számtalan aspektusból vizsgál – emlékeztetett Fabényi Julia, a múzeum igazgatója.
Szipőcs Krisztina kurátor hozzátette: az Észt Köztársaság kikiáltásának százéves évfordulójához kapcsolódó tárlat kiterjeszti a nyelvrokonság fogalmát a képzőművészet területére és azt kutatja, milyen művészeti nyelven fogalmazzák meg ugyanazokat a témákat az észt és a magyar alkotók. A látogatót Kaido Ole munkái fogadják az épület második emeletén: a személyes kapcsolatok motívumait feldolgozó festmények után az Észtország születése és az Észtország vége című installációk adnak egyfajta keretet a tárlatnak.
Tanja Muravskaja Észtországban állomásozó NATO-katonák és az észt védelmi alakulatba belépett lányok portrésorozatait rendezte párhuzamba, míg a magyar Tehnica Schweiz művészpáros hagyományőrző fiatalokat örökített meg 1848-as egyenruhában.
Marko Mäetamm képein közvetlenebb formában reflektál olyan társadalmi problémákra, mint a háborúk, a terrorizmus vagy a kapitalizmusra való áttérés nehézségei, Flo Kasearu és az észt-magyar Farkas Dénes ellenben saját személyes örökségüket alakították más-más módon egyfajta archívummá.
Németh Hajnal a modern társadalom egyik státusszimbóluma, az autó olykor végzetes szerepét dolgozza fel az opera műfaján keresztül, míg Marge Monko kollázsai és fotogramjai a divatipar által sugallt női szerepek ellentmondásosságára világít rá.
A Johnson & Johnson alkotópáros egy korábbi projektjét újította fel, mikor magyar bulvárlapok ötszáz szenzációvadász főcímét nyomtatta kitűzőkre.
Többség és kisebbség viszonyát kutatja Kristina Norman videoinstallációja, Németh Hajnal határon túli magyar alkotókkal készített interjúkat arról, mit jelent ma Pozsonyban, Los Angelesben, Bécsben, Kolozsváron vagy Szabadkán magyarnak lenni, a Société Réaliste pedig történelmi kérdéseket old fel a Ludwig Múzeum kiállításán 2019. január 6-ig látható munkáiban.
