Októberben a Hagyományok Háza ismét elfoglalhatja eredeti helyét a Corvin téren. A régóta várt visszaköltözést egy négy napon át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte meg a Ház október 4. és 7. között, ahol tevékenységének minden szegmensét felvonultatta közönsége számára a táncelőadásoktól a képzésbemutatókig. Az elmúlt két évet felölelő felújítás okozta ideiglenes otthontalanságról, a Ház visszafoglalásának menetéről és a felújított épületben rejlő lehetőségekről a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László osztotta meg gondolatait.
A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, melyet 2001-ben alapított a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere.
A Hagyományok Háza otthona a budai Vár és a Duna között fekvő Corvin téri Budai Vigadó épülete, amely az elmúlt két és fél év során teljeskörű felújításon esett át. A rekonstrukció célja egyrészt az épület eredeti állapotának lehetőség szerinti legteljesebb visszaállítása, másrészt a Hagyományok Háza tevékenysége és szervezeti egységei számára a korszerű működés feltételeinek biztosítása.
– Hogy zajlottak a Hagyományok Háza mindennapjai a Corvin téri épületen kívül?
– A Hagyományok Háza mint intézmény egy nehéz időszak végét járja, hiszen egy kicsit hontalanná váltunk a Corvin téri Budai Vigadó, az otthonunk felújítása miatt. Az intézmény részlegei szétszóródtak: a management illetve az irodák nagy része ideiglenesen átköltözött az 1. kerületben található Naphegy térre, az archiválásnak a Zenetudományi Intézet adott otthont erre az időszakra, a kézműves tevékenységeket pedig a Fő utcában, a Népi Iparművészeti Múzeum mellett illetve a Szilágyi Dezső téren tudtuk végezni. Ez nagyon sok nehézséget jelentett mindannyiunknak, hiszen a munkánk összehangolása, az együttműködés ezáltal sokkal bonyolultabb lett. Ráadásul pont egy olyan időszak jött el az életünkben, amikor elértük a kiemelt nemzeti intézmény rangot, mely lehetőséget adott régi álmaink megvalósítására. A fejlődés által kiteljesedhettünk, így végre mindazt a munkát elvégezhetjük, amiért létrejött a Hagyományok Háza.
A Corvin téri épület teljes felújításon esett át. A ház maga egy elég rossz állapotban lévő műemléképület volt, amelynek pincéjét rendszeresen elöntötte a Duna. Nehéz és méltatlan körülmények között dolgoztunk addig, ameddig a magyar kormány úgy nem döntött, hogy finanszírozza a felújítási költségeket.
– A visszaköltözéssel milyen újdonságokat tapasztalhatnak majd a látogatók?
– Az új belső környezet sok új lehetőséget is teremt a Hagyományok Házának. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek a tetőtérben rendelkezésre állnak majd a próbatermek, ezzel a színháztermünk felszabadul, így sokkal több előadás befogadására leszünk képesek.
Befedtük az udvart is, ahol agóraszerűen, egy kis színpadon népzenei koncerteket tudunk majd szervezni. Két új kamaratermet is kialakítottunk a földszinten, az egyikben állandó táncházat tervezünk, amelyik jó idő esetében a Corvin térre is kinyúlhat.
Azt szeretnénk, ha a fiatalok mellett mindig adatközlő zenekar is jelen lenne.
Mindemellett egy hatalmas kiállítóteret is nyertünk a Fő utca sarkán. Belül a teljes stukkózást és a korai szecessziós felületeket is visszaállítottuk, így a Házba belépőket biztos vagyok benne, hogy elvarázsolja a megújult belső is.
https://www.facebook.com/hagyomanyokhaza/videos/105371657068595/
– A Hagyományok Háza életében talán ez a felújítás volt az egyik legfontosabb mérföldkő. Önnek személyesen mit jelent ez a változás?
– Azt gondolom, egy ember életében kivételes alkalom, hogy egy ilyen fontos és maradandó feladatot elvégezhet, nekem pedig megadatott, hogy levezényeljem ezeket a munkálatokat. Nagy köszönet illeti a munkatársaimat, akik mindvégig aktívan részt vettek a Corvin téri épület új koncepciójának kialakításában és az építőket is, akik mindent megtettek, hogy ez a patinás műemléképület régi fényében szolgálja a népművészet ügyét.
