Nagyszabású gálakoncertet rendeznek Lettország függetlenségének 100. évfordulója, valamint a rigai operaház társulatának centenáriuma alkalmából november 30-án. A hangverseny élő közvetítése egészen május végéig elérhető ide kattintva.
Az ünnepi operagálán olasz, német és francia alkotók legnépszerűbb áriái csendülnek fel, de hallható majd az elmúlt száz év lett zenéje, köztük Jānis Mediņš alkotásai is. Az est fényét a társulat tagjai mellett többek között olyan nemzetközi művészek emelik, mint a budapesti Wagner-napok közönségének egyik kedvence, Stephen Gould.
A Lett Nemzeti Opera társulata hivatalosan a függetlenség kikiáltása után, 1918. november 18-án alakult meg, hozzájuk csatakozott 1920-ban Lettország első hivatásos balett-társulata. A Lett Nemzeti Opera épületének története egészen 1782-re nyúlik vissza. A mai Richard Wagner utcában egy kőszínház állt egészen 1863-ig. Az eredeti színház épülete 1829 márciusában végletesen megrongálódott, amikor is a színház portásának esküvőjét és François-Adrien Boieldieu A fehér hölgy című előadását tartották ugyanabban az időben. Az épület emeleti tánctermének gerendái az összegyűlt embertömeg alatt elkezdtek megreccseni, komoly károkat okozva ezzel az épületben.
Hogy a lett művészetben mire érdemes odafigyelni, arról itt írtunk:
Az eset után a rigai vezetés egy új épület megépítését szorgalmazta, amihez azonban a város addigi keretein túlmutató grandiózus terveket készítettek. A színház megépítéséhez végül 1857-ben, egy lebontott történelmi erőd helyén találtak új helyszínt II. Sándor cár áldásával. Az erőd romjainak egyes darabjai még ma is láthatóak az operaház közelében.
A mai opera épületének alapvető kialakítását Ludwig Bohnstedt építésznek köszönhetjük. Az alapkövet 1860-ban tették le, a ház pedig három évvel később nyithatta meg kapuit. Az új épület sem volt szerencsésebb elődjénél, hiszen 1882-ben szinte teljesen leégett. A helyreállítási munkálatokat Riga akkori főépítésze, Reinholds Schmaeling irányította, szigorúan követve az eredeti terveket. A dalszínház 1887-től ismét régi pompájában ragyogott. A ház a későbbiekben csak néhány apró felújítási munkálaton esett át, a mai igényeknek megfelelő korszerűsítést csak az 1990-es években végezték el. Az építkezések következő jelentős fázisa az ezredforduló utánra esett, amely során a kortárs építészetet irányelvei mentén új épületrészt csatoltak a Bohnstedt-épülethez, ami nemcsak kiszolgáló helyiségeket, de egy új előadótermet is magába foglal.
(Via LatvianOpera)
