A lány, akinek köszönhetően beleszeretsz majd a hárfába: Anaïs Gaudemard

Anaïs Gaudemard - fotó: Nicolas Mignani

Bár szemtelenül fiatal – 1991-ben született – Anaïs Gaudemard hárfaművész hihetetlenül gyorsan jutott el a világhír küszöbére, és sorra kapja a legprominensebb szimfonikus zenekarok felkéréseit. Utánajártunk, miért érdemes ott lenni a koncertjén november 23-án a Müpában, de az is kiderül, hány hárfát tart otthon, és miért szeretett bele a hangszerbe.

A hárfa az egyik legkecsesebb hangszer, amely az évezredek során a harmónia és a szépség szimbólumává vált. Mégis – vagy talán éppen ezért – igazi kihívás olyan módon megszólaltatni, hogy arra egy egész világ kapja fel a fejét. Úgy tűnik, Anaïs Gaudemard-nak sikerült.

A fiatal művész eddigi pályafutása során olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a Müncheni Kamarazenekar, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a baseli Collegium Musicum, a Hong Kong Sinfonietta és a Lausanne-i Kamarazenekar, olyan karmesterek keze alatt, mint Claudio Abbado, Leonard Slatkin, Kazushi Ono és Emmanuel Krivine.

Gyors, de megérdemelt siker

Már 8 évesen a hangszer bűvkörébe került, pedig eredetileg zongorázni tanult. „Egyszer, amikor zongoraórára mentem, találkoztam egy hárfatanárral. Lenyűgözött a hangszer hangja és formája. Elkezdtem tanulni, és azóta sem hagytam abba” – mesélte mosolyogva egy interjúban. A francia hárfás mind a Lyoni Konzervatórium, mind a Lausanne-i Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként felhívta magára a figyelmet kivételes adottságaival és szorgalmával.

Alig öt éve alakultak, és máris biztos léptekkel haladnak a világhír felé:

Ismerd meg a vonósnégyest, amely A gyűrűk urából kölcsönözte nevét

Mindössze 21 éves volt, amikor 2012-ben első díjat nyert a nagy presztízsű Izraeli Hárfaversenyen, négy évvel később pedig második helyezést ért el az ARD (Németországi Regionális Közszolgálati Műsorszórók Szövetsége) müncheni versenyén. Első lemeze sem váratott sokáig magára: a 2015-ös gstaadi Festival de Sommets Musicaux Thierry Scherz-díjának köszönhetően elkészíthette saját CD-jét. Szerzőválasztása is jól mutatja, milyen jól mozog a különböző korszakok zenei világában: albumát ugyanis Debussy, Boildieu és Ginastera műveinek szentelte.

Szereti a hárfa határtalanságát

Ahogy ő fogalmaz, azt szereti a legjobban a hárfában, hogy nincsenek határai, képes lírai és ütős megszólalásra, meleg és hideg is lehet a hangszíne, sőt más pengetős, illetve vonós hangszerek hangját is képes imitálni. Azokat a zeneszerzőket értékeli, akik meglátják a hárfában rejlő hatalmas potenciált.

 

A Das Orchester folyóirat szerint ez a lelkesedés érhető tetten Gaudemard kivételes játékában: „Egyetlen éles hang nélküli forte, ragyogó technika, magasfokú muzikalitás és érzékenység. (…) A hárfa jelenléte még a helyenként rendkívül hangos zenekari kíséret mellett sem csorbul” – írják a lemez kapcsán. Hangszere iránti rajongását jól mutatja az is, hogy – ahogy egy tavalyi interjúban elárulta – három hárfája is van otthon, amit már ő maga is kicsit túlzásnak érez.

Feltörekvő csillagok között mutatkozik be Budapesten

„A legjobban az motivál, hogy folyamatosan tanuljak, új dolgokat fedezzek fel a művészetben, és izgalmas pillanatokon osztozhassak a közönséggel” – mondja, és biztosak lehetünk benne, hogy november 23-án, a Müpában is sokakat lenyűgöz majd.

A hárfaművész az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) kezdeményezése, a Rising Stars sorozat keretében érkezik Budapestre, ahol olyan fiatal tehetségek között lép színpadra, akiknek az előadásaira néhány éven belül valószínűleg nagyon nehéz lesz jegyet szerezni. A koncerten megszólaló kortárs darabot, a 28 éves francia zeneszerző, Camille Pépin alkotását a jelentős amerikai realista festő, Edward Hopper egyik legismertebb műve, az 1942-ben született Éjszakai baglyok inspirálta.