A Typotex Kiadó életében fordulópontot jelentett, amikor első alkalommal pályáztak és nyertek a Kultúra keretprogramban. Az 1989-ben alapított könyvkiadó ugyanis a pályázat előtt kizárólag szakirodalom megjelentetésével foglalkozott, és kifejezetten az EU-s támogatás hatására nyitottak a szépirodalom irányába. A Science in Fiction című projektjük után a Kreatív Európa Program Műfordítási pályázatán is sikerrel indultak. A részletekről Horváth Balázs kiadóvezetőt és Déri Ákos vezető szerkesztőt kérdeztük.
„A Science in Fiction című sorozattal elsősorban a saját közönségünk kezébe szerettünk volna szépirodalmat adni, így mindegyik könyv középpontjában valamilyen tudományos kérdés vagy felvetés áll. Mivel a megszerzett tapasztalatainkat hasznosítani tudtuk a Kreatív Európa Programban is, úgy döntöttünk, megpróbáljuk a hároméves projektet” – kezdi Horváth Balázs.
Europe 3D:
Time, Space and Personality – the translation and promotion of high quality European literature about European culture
2014. 11.10. – 2017. 11.09.
274.200 EUR
Ez a pályázati típus az időtartamán kívül annyiban tér el a kétéves projektektől, hogy az első évben megkötött keretmegállapodás után minden évben újra be kell adni egy egyszerűsített pályázatot, így a harmadik év végére akár háromszor tíz könyvet is lefordíthat és megjelentethet a kiadó. Innen a projekt neve: Europe 3D, vagyis 3×10. Hároméves projektre a 2014 és 2020 közötti időszak alatt csak két alkalommal, 2014-ben és 2018-ban lehetett pályázni.
A Typotex Kiadó 2014-ben a magyar kiadók közül egyedüliként pályázott – és nyert.
„Elsősorban bátorság és önbizalom kérdése, hogy egy kiadó bele mer-e vágni a hároméves projektbe. Valóban sokkal feszítettebb, kockázatosabb és több adminisztratív teherrel jár egy ilyen pályázat, mert ez valójában nem három, hanem háromszor egy évet jelent. Kell hozzá tervezhetőség, elszántság és rutin a pályázó részéről, cserébe viszont egyfajta kiszámíthatóságot ad” – folytatja Horváth Balázs.
Hogyan profitál a hazai könnyűzene az európai együttműködésekből?
A pályázásról Déri Ákost kérdeztük. „A legizgalmasabb rész mindig a könyvcsomag összeállítása. Az elszámolás elég nehézkes, gyakran nincs egyértelmű iránymutatás. A promócióval kapcsolatban gondot okoz, hogy, ha egy évben kiadunk tíz könyvet, melyik mögé álljunk be. Kis kiadóként ugyanis nem tudjuk mind a tízet ugyanolyan mértékben népszerűsíteni.”
A kiadóvezető azt is megemlíti, hogy a pályázat nem ad lehetőséget az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert szerzők „felépítésére”, pedig sokszor szívesen kiadnák az adott szerző további köteteit is. „Az elv, hogy megadjuk a kezdő lökést a szerzőnek, sajnos nem működik, ehhez nem elég egyetlen könyv kiadása. Így viszont a díj nem éri el azt a célt, hogy elindítsa a pályakezdő írók karrierjét.”
A pályázat jelentőségét mindketten hangsúlyozzák. „A mi térségünkben a könyvkiadási szektorban nem lehet piaci feltételekről beszélni. A kulturális támogatások összege folyamatosan csökken, ezért nagy a nyomás a külföldi, ezen belül az EU-s támogatások igénybe vételére, hiszen dotáció nélkül a kelet-európai könyvkiadás elsorvadna.
Ilyen módon a Kreatív Európa műfordítási programja nemcsak elősegíti a kultúra fenntartását, hanem a létrehozásához is elengedhetetlen. A kiadók pedig valójában nemcsak piaci, hanem kulturális szereplők is. A támogatás jelentősége a Könyvfesztiválon látszik igazán, mert ez a külföldi szerzők ünnepe. A Kreatív Európa Program nélkül nem lehetne itt minden évben bolgár, török, szlovák vagy skandináv szerző, pedig a könyvpiac kiterjedését és stabilitását a nemzetközi irodalom adja.”
A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa Programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Kollégáink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Európai Bizottság.
