Ezzel a címmel tartja december 21-én és 22-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben új bemutatóját a Magyar Állami Népi Együttes. Az Évad Együttese címmel elismert társulat legfrisseb – a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét és izgalmát bemutató – produkciója népi játékokból, szokásokból, a Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés történetekből épül fel.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
„Ha visszagondolok ifjúkoromra és felidézem azt az időt, amikor a gyermekeim még kicsit voltak, vagy rápillantok unokáimra, egyértelmű számomra, hogy a karácsony a maga varázslatosságával a legszebb ünnepünk az évben” – magyarázza a rendező-koreográfus Mihályi Gábor.
Akkor is csodákkal teli nap, ha valaki a kis Jézus születését várja, és akkor is az, ha a karácsonyfa csillogó fényeit. A Csodaváró betlehemes hét képben mesél tánccal, zenével, énekkel és a szokások felidézésével az ünnepről, ezt azonban úgy teszi, hogy a jelen digitális világában élő gyerekek számára is átélhető legyen ez a csodavilág.
E csodavilág megteremtésében a rendező-koreográfusnak nagy segítséget nyújt a dramaturg feladatait végző Kocsis Rozi, aki a Győri Vaskakas Bábszínház igazgatójaként jelentős tapasztalatokkal rendelkezik gyermek- és családi előadások színpadra állításában. Hiszen a Magyar Állami Népi Együttes előadása – legalábbis az alkotók szándékai szerint – ízig-vérig családi program. Ezt hivatottak hangsúlyozni Michac Gábor jelmezei és Cziegler Balázs díszletei:
a monumentális és folyton átváltozó színpadon nemcsak szánkózni, korcsolyázni és sütni-főzni lehet, hanem várni a betlehemet hozó pásztorokat is.
Ezen a színpadon – miként Mihályi megfogalmazta – „képletesen olyan hideg van hajnalban, hogy még a szánhúzó lovak is megbokrosodnak, de közben odabújhatunk az éneklő kemence mellé is.”
A produkció zenei felelőse a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Pál István Szalonna, aki ezúttal új oldaláról mutatkozik be, hiszen eddigi munkáitól eltérően ezúttal nem népzenéket szerkeszt egybe, hanem átiratokat és új saját szerzeményeket ír az előadáshoz. Ami pedig a táncot illeti — hiszen a Csodaváró betlehemes alapvetően mégiscsak táncszínházi előadás —, Mihályi Gábor koreográfus partnerei Kocsis Enikő és Fitos Dezső.
Úgy látom, pontosan ugyanúgy lubickolnak a feladatban, mint én. Nagy a vidámság a próbateremben: a Magyar Állami Népi Együttes táncosai is rendkívül élvezik a munkát. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a Csodaváró betlehemesre készülünk.
