Itt született Liszt első magyar darabja

Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75.

Liszt Ferenc Henri Lehmann 1839-es portréján

A barokk stílusú épület egykor püspöki nyári kastély volt. 1770 körül épült Klimó György pécsi püspök megrendelésére a Mecsek keleti kapujában vadregényes helyen fekvő, akkor egyszerűen Nádasdnak nevezett középkori eredetű faluban. Zenetörténeti nevezetessége, hogy falai között két ízben megfordult Liszt Ferenc.

Liszt először 35 éves korában, 1846. október 24-én járt itt. Ekkoriban zajlott második hazai koncertkörútja. Szekszárdi hangversenyén pécsi muzsikusok keresték fel és kérték, hogy az ő városukat is ejtse útba egy koncert erejéig. Liszt beleegyezett, és a társaság, útban Szekszárdról Pécsre – Scitovszky pécsi püspök jóvoltából – itt, a püspöki nyaralókastélyban töltötte az éjszakát. Liszt társaságában volt szekszárdi barátja, báró Augusz Antal, valamint Petrichevich Horváth Lázár; ő a Honderű szerkesztőjeként és alkalmi tolmácsként kísérte Lisztet magyarországi látogatásán, és az eseményekről részletes tudósításokban számolt be lapja hasábjain.

Ide kapcsolódik:
Aki megkacagtatta Liszt Ferencet

Nádasdra megérkezve a pécsi dalosok rögtönzött hangversennyel kedveskedtek Lisztnek, de megjegyezték, hogy sajnos csak németül tudnak énekelni, mert nem léteznek magyar nyelvű kórusművek. Liszt még a vacsora alatt komponált számukra egy kis darabot a Petrichevich Horváth által kiválasztott versre, amely a szekszárdi Garay János A patakcsa [kis patak, patakocska] című költeménye volt. Az énekes kvartett a kéziratból rögtön meg is tanulta és el is énekelte Lisztnek ezt az első magyar nyelvű művét. (Erről további részleteket ebben a remek posztban olvashatunk, sőt, a sajnos elveszett eredeti kézirat másolatát meg is tekinthetjük.) E szép este másnapján Liszt és társasága négyesfogaton Pécsre utazott, ahol két hangversenyt adott.

Liszt második nádasdi látogatására majdnem két és fél évtizeddel később, 1870. szeptember 21-én került sor. Ekkor is Szekszárdról érkezett ide, ahol már jó ideje az Augusz-ház vendége volt. Augusz Antal a szekszárdi újvárosi templom felszentelésének ügyében jött Kovács Zsigmond akkori pécsi püspökhöz a kastélyba és Liszt elkísérte barátját. Nádasdon a püspök társaságában találták Horváth Boldizsár igazságügyminisztert, a haladó szellemű és kiváló szónoki képességeiről ismert államférfit. Legány Dezső zenetörténész így írta le az est megható momentumát:

Ebéd alatt kérdi tőle [Liszttől] a miniszter, érti-e még a hazai nyelvet. Azt válaszolja, hogy beszélni csak zongorán tud magyarul, de a szót meglehetősen érti. Erre a miniszter poharat emel és néhány bevezető szó után felköszöntőképpen kívülről és végig elszavalja Vörösmarty szép ódáját, melyet a költő 1840-ben intézett Liszthez. Hatása rendkívüli: Liszt szenvedélyesen megöleli őt.

Csak zongorázni nem tudott viszonzásul hangszer hiányában…

1956. október 21-én (!) az akkor általános iskolaként működő épületben Liszt születési évfordulójának előestéjén felavatták Gebauer Ernő festőművész freskóját, amely a kórusmű születését ábrázolta (mára az alkotás megsemmisült), valamint a külső homlokzaton a Liszt itteni tartózkodásait megörökítő emléktáblát:

E házban éjszakázott
LISZT FERENC
a világhírű magyar zeneköltő
Szekszárdról Pécsre utaztában
1846. október 24-én
Ekkor írta férfikarénekét
Garay Jánosnak “A pataknál” című versére.
Ez volt első szerzeménye magyar szövegre.
1870. szeptember 21-én ide újból visszatért.
1871.okt. 21.

A tábla mellett Liszt alakját az épület előtt Varga Imre 1980. október 19-én felavatott mellszobra idézi.

Maga az egykor szebb napokat látott kastély évek óta lakatlanul áll. Mai, teljesen leromlott állapotát szomorúan láthatjuk az Elherdált örökségünk blog 2018. október 5-én készült fényképein. Közülük egyet megmutatok, de érdemes a linkre kattintani, sok kép mutatja az épület belsejét is.

A mecseknádasdi kastély – forrás: Elherdált örökségünk

Források:

Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, Baranya Megyei Művelődési Központ, 1986
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, TIT, 1956
Látnivalók Pécsett és Baranyában. Miskolc, Well-Press, 1998