A barokk stílusú épület egykor püspöki nyári kastély volt. 1770 körül épült Klimó György pécsi püspök megrendelésére a Mecsek keleti kapujában vadregényes helyen fekvő, akkor egyszerűen Nádasdnak nevezett középkori eredetű faluban. Zenetörténeti nevezetessége, hogy falai között két ízben megfordult Liszt Ferenc.

- hirdetés -

Liszt először 35 éves korában, 1846. október 24-én járt itt. Ekkoriban zajlott második hazai koncertkörútja. Szekszárdi hangversenyén pécsi muzsikusok keresték fel és kérték, hogy az ő városukat is ejtse útba egy koncert erejéig. Liszt beleegyezett, és a társaság, útban Szekszárdról Pécsre – Scitovszky pécsi püspök jóvoltából – itt, a püspöki nyaralókastélyban töltötte az éjszakát. Liszt társaságában volt szekszárdi barátja, báró Augusz Antal, valamint Petrichevich Horváth Lázár; ő a Honderű szerkesztőjeként és alkalmi tolmácsként kísérte Lisztet magyarországi látogatásán, és az eseményekről részletes tudósításokban számolt be lapja hasábjain.

Nádasdra megérkezve a pécsi dalosok rögtönzött hangversennyel kedveskedtek Lisztnek, de megjegyezték, hogy sajnos csak németül tudnak énekelni, mert nem léteznek magyar nyelvű kórusművek. Liszt még a vacsora alatt komponált számukra egy kis darabot a Petrichevich Horváth által kiválasztott versre, amely a szekszárdi Garay János A patakcsa [kis patak, patakocska] című költeménye volt. Az énekes kvartett a kéziratból rögtön meg is tanulta és el is énekelte Lisztnek ezt az első magyar nyelvű művét. (Erről további részleteket ebben a remek posztban olvashatunk, sőt, a sajnos elveszett eredeti kézirat másolatát meg is tekinthetjük.) E szép este másnapján Liszt és társasága négyesfogaton Pécsre utazott, ahol két hangversenyt adott.

Liszt második nádasdi látogatására majdnem két és fél évtizeddel később, 1870. szeptember 21-én került sor. Ekkor is Szekszárdról érkezett ide, ahol már jó ideje az Augusz-ház vendége volt. Augusz Antal a szekszárdi újvárosi templom felszentelésének ügyében jött Kovács Zsigmond akkori pécsi püspökhöz a kastélyba és Liszt elkísérte barátját. Nádasdon a püspök társaságában találták Horváth Boldizsár igazságügyminisztert, a haladó szellemű és kiváló szónoki képességeiről ismert államférfit. Legány Dezső zenetörténész így írta le az est megható momentumát:

Ebéd alatt kérdi tőle [Liszttől] a miniszter, érti-e még a hazai nyelvet. Azt válaszolja, hogy beszélni csak zongorán tud magyarul, de a szót meglehetősen érti. Erre a miniszter poharat emel és néhány bevezető szó után felköszöntőképpen kívülről és végig elszavalja Vörösmarty szép ódáját, melyet a költő 1840-ben intézett Liszthez. Hatása rendkívüli: Liszt szenvedélyesen megöleli őt.

Csak zongorázni nem tudott viszonzásul hangszer hiányában…

1956. október 21-én (!) az akkor általános iskolaként működő épületben Liszt születési évfordulójának előestéjén felavatták Gebauer Ernő festőművész freskóját, amely a kórusmű születését ábrázolta (mára az alkotás megsemmisült), valamint a külső homlokzaton a Liszt itteni tartózkodásait megörökítő emléktáblát:

E házban éjszakázott
LISZT FERENC
a világhírű magyar zeneköltő
Szekszárdról Pécsre utaztában
1846. október 24-én
Ekkor írta férfikarénekét
Garay Jánosnak „A pataknál” című versére.
Ez volt első szerzeménye magyar szövegre.
1870. szeptember 21-én ide újból visszatért.
1871.okt. 21.

A tábla mellett Liszt alakját az épület előtt Varga Imre 1980. október 19-én felavatott mellszobra idézi.

Maga az egykor szebb napokat látott kastély évek óta lakatlanul áll. Mai, teljesen leromlott állapotát szomorúan láthatjuk az Elherdált örökségünk blog 2018. október 5-én készült fényképein. Közülük egyet megmutatok, de érdemes a linkre kattintani, sok kép mutatja az épület belsejét is.

A mecseknádasdi kastély – forrás: Elherdált örökségünk

Források:

Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, Baranya Megyei Művelődési Központ, 1986
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, TIT, 1956
Látnivalók Pécsett és Baranyában. Miskolc, Well-Press, 1998