A legenda szerint a főnixmadár lángok között leli halálát, hamvaiból pedig új fióka születik. A zenében is akad ilyen tűzmadár – most azonban nem Stravinsky híres balettjére gondolunk, hanem Prokofjev II. (g-moll) zongoraversenyére, amelyet a zeneszerző 1913-ban fejezett be, néhány évvel később, az októberi forradalom után azonban a mű kéziratos partitúrája egy tűzvészben megsemmisült.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
Prokofjev 1923-ban emlékezetből újraírta a művet – tegyük hozzá, alaposan átdolgozva az eredetit, amely így kétszeresen is újjászületett: megmenekült az enyészettől és jelentősen átalakult.
Ez a történet önmagában is csodának tűnik a hétköznapi zenehallgató számára. Csodaszámba mennek azonban a mű előadásai is, hiszen
a II. zongoraverseny a billentyűs versenymű-irodalom egyik legnehezebb darabja: csak kevesen vállalkoznak arra, hogy megszólaltassák. E kevesek közé tartozik korunk egyik legnagyobb teherbíró képességű zongoraművésze, Gyenyisz Macujev,
aki az évad művészeként ebben a szezonban háromszor is a Müpa közönsége elé lép.
Partnere, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar március 3-án az egész estét az orosz zenének szenteli: a zongoraverseny mellett hallhatjuk még Prokofjev Nyitány héber témákra című szimfonikus kompozícióját, majd a szünet után Sosztakovics VI. szimfóniáját.
Csupa izgalmas ritkaság kínál tehát emlékezetes élményt ezen az estén. Különleges a karmester személye is: Alekszandr Szladkovszkij a Tatár Nemzeti Szimfonikusok vezetője.
