A muzsika ügyének szolgálói – nagyváradi éneklőkanonokok a XIV. században

A középkori nagyváradi vár virtuális rekonstrukciója - forrás: Bíró Attila Róbert / Youtube

László éneklőkanonok 1346 és 1358 között irányította a váradi káptalani iskola zenei tevékenységét. A szóban forgó esztendők okleveleiben sűrűn említik nevét. A Nagyváradi éneklőkanonokok történetének folytatása következik.

Így többek között egy 1357-ben keletkezett oklevélben is olvashatunk László éneklőkanonokról. A szöveg szerint Perus Mihállyal, a király emberével a Szatmár megyei Szamosszeg határait járta, és annak birtokába iktatta be Mihályt, György fiát, a királyi pecsétgyűrű jegyzőjét. László mester, Gergely fia, a préposttá lett Fülöp utóda a cantori pályán.

„Bullás ez is, a bulláért 34 forintot fizetett” – írja róla a krónikás.

1366-ban György (egyes források szerint: Gergely volt a neve) vezette a káptalani iskola zenei munkáját.

Ide kapcsolódik:
A zeneoktatás felelősei a középkori Váradon: a cantorok

István 1367-től 1369-ig töltötte be a cantori állást. Szép karriert futott be: 1373-ban Csanádi préposttá nevezték ki. Az éneklőkanonoki pozícióban Jakab lett az utóda, aki korábban a csanádi káptalani iskola vezető lectora volt (1373). A váradi iskolához ő is pápai bulla útján került. E kineve­zés kapcsán tisztázatlan problémák is felmerülhettek: „forrásunk azt mondja, hogy ez ügyben folynak a tárgyalások, mindenek felett e ket­tős kinevezésből is alig lőn valami. Legalább azután még két évtizeden át is mindig István az énekeskanonok Váradon. Jakab énekeskanonokot pedjg csak 30 év múlva, 1405-ben találunk: ez kétségkívül már más Ja­kab“ – írja tanulmányában nagytatám, Thurzó Sándor.

László nádor egy 1369-i leveléből kiderül, hogy Kárász faluban élt Bereczk cantor, váradi éneklőkanonok, aki azbán Kárász Bereczk néven került be a káptalani cantorok névsorába. Szirmay Antal, XVIII. századi történetíró szerint 1371-ben még váradi éneklőkanonok volt.

„Midőn ugocsamegyei birtokát, Zepre elpusztult falut ismét benépesíté, ez őróla Kárászlónak neveztetett el s neveztetik ma is.” Mindebből kiderül, hogy Kárász Bereczk 1369-től 1371-ig viselte az éneklőkanonoki tisztséget eb­ben az iskolában.

Pármai Antal szentszéki követ jegyzője volt István éneklőkanonok, aki 1384-ben teljesített zenei szolgálatot Váradon. Igen képzett ember lehetett, hisz „mind Rómától való pártfogoltatása, mind Pármai Antal mellett viselt hivatala arra látszanak mutatni, hogy Olaszhonban isme­rős vala, s az ismeretséget ottan végzett tanulmányai alkalmával szerezhette.“ Nem azonos az 1367-ben Váradon működő István cantorral.

Ide kapcsolódik:
A középkorig nyomozható vissza Nagyvárad ma is virágzó zenei élete

Domokos éneklőkanonok neve szintén csak egy évig szerepel a cantorokat megörökítő feljegyzésekben (1395). Igen hamar eltávozott vagy elhalt utódja, Lukács éneklőkanonok is, bár az sem kizárt, hogy az ak­kori püspök helyettesével vagy a káplánnal azonos (mindkettőt ugyan­csak Lukácsnak hívták), ez utóbbi esetben 1396-tól 1403-ig végzett ze­nei missziót a váradi iskolában.

Jakab éneklőkanonok 1405-től 1406-ig volt tagja a káptalannak, Miklós pedig csak 1407-ben. Utódja András éneklőkanonok lett, aki 1408 és 1421 között viselte a cantori tisztséget. „Időközben a káptalani dékánságiot is viselte s több köteles-helyi kiküldetésben vett részt. Így 1417-ben Barlabásy Mihály király emberével beiktató Upor István er­délyi püspököt és atyjafiait a bereg megyei Gelényes és Chama birto­kába, melyeket a királytól új adomány címén nyertenek.”

Ide kapcsolódik:
A Váradon tartott tűzpróbák nagy hatalmú bírája

Huszonkét évig viselte a megtisztelő cantori címet Dionysius (1405–1427). Sajnos a nevén kívül egyebet nem tudunk róla, pedig érde­kes egyéniség lehetett, ha ennyi éven át hűséggel szolgálta a muzsika ügyét.

Miklós éneklőkanonoknak is csak a nevét ismerjük. Bár mindössze három éven át volt cantor, zenei munkásságáról éveken át emlékezik a krónikás.