A történelem 157. pápája, VII. Gergely idejében járunk, akinek nevéhez több komoly döntés és enciklika kötődik. Ezek közül főleg az 1074-es lentei zsinat eredményeképpen, elsősorban a szimónia ellen tett lépéseit, valamint a cölibátus, vagyis a papi nőtlenség bevezetését ismerjük. Személye több ponton kapcsolódik I. (Szent) László királyhoz, s ezáltal Váradhoz, valamint az itt alapított prépostsághoz. Még jobban leszűkítve pedig ennek falain belül a zenei nevelés kezdeteihez, és ennek aktív tanítóihoz.
A középkorban a zenei nevelés legállóképesebb perspektívája a katolikus egyház közbenjárásával valósulhatott meg. Mindmáig fennmaradtak azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy már a 12. században európai szintű zeneművészet virágzott Váradon. Az első zenei tekintetben is megbízható írott említés 1199-ből származik. Hogy a város híre erre a színvonalra eljusson, és mindezt az utókor számára a kor krónikása le is jegyezze, ahhoz addig is kiemelkedően hatékony tevékenységet kellett felmutatnia Váradnak.
Ismert dokumentumok úgy jegyzik, hogy amikor Szent István király 1029-ben Bihar vármegyét alapította, a vármegye központjának számító várat tette meg a bihari főesperes és a mindenkori király után legfontosabbnak számító méltóság, a herceg (dux) székhelyéül is. Napjainkban ez a település a Nagyvárad melletti Biharon található.
Hatalomra jutása után (1077-ben) László király elsődleges célkitűzései többek között az akkori Magyar Királyság területein belül a katonai és civil rendteremtés feladatai voltak, viszont a vallás erkölcsi értékét nemcsak a magánéletben, hanem a közigazgatásban és az ország építésében is megtartotta. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország egységesítésére, illetve külső és belső gyarapítására.
Célja volt továbbá a keresztény értékrend szerinti munkálkodás.
1091–1093 körül I. (Szent) László király áthelyezte a Szent István által alapított vármegye központját Biharról Váradra. Ennek első említése a dokumentumokban „populum Varadyensem de Bihor” megfogalmazásban szerepel. Váradon röviddel ezután 24 kanonokkal prépostságot alapított, amelyet élete utolsó éveiben püspökségi rangra emelt.
Meg kell említeni, hogy bár a pápaság intézményét Szent László támogatta, viszont VII. Gergely több személyes döntésével dacolva, önmaga is hozott határozatokat, ezzel kifejezte személyes véleményét a pápa, illetve a gregorián egyházpolitikai elveivel szemben. Így többek közt pápai engedély nélkül alapított Zágrábban püspökséget, de a bihari főesperes székhelyét is – lám – Váradra helyezte át.
Ahol tudta, Szent László erősítette a magyar egyházat, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, amelyeket mind komoly összeggel támogatott, segített. A káptalani és főesperesi szervezetek is uralkodása alatt tudtak elterjedni. A kor színvonalán elhanyagolhatatlan szükségszerűség volt a zenei élet alapjainak lerakása, és ennek lehetőség szerinti fejlesztése. A középkor akkori fejlődésének fokán elképzelhetetlen az európai értelemben vett zenei élet terjesztői, illetve az egyházi szakemberek mellőzése. A következő cikkekben a nagyváradi éneklő kanonokokról, a zenei kódexekről (Zalka-, Filipec antifonálék), illetve az idő fontosságával fogunk megismerkedni.
