14. századi gótikus eredetű templom, amelyet 1730 körül barokk stílusban, majd a 19. században neogótikus-romantikus ízlés szerint építettek át. Első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. Középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok.
A mai Sárvárnak ez a nyugati része 1912-ig Sár vagy Saár néven saját plébániával rendelkező önálló település volt, s a templom 1767-ig egyúttal Sárvár plébániatemploma is volt.
Valószínűleg itt, a templomot körülvevő területen, ahol egykor temető volt, vagy a templom kriptájában rejtőznek Tinódi Sebestyén hamvai.
Tinódi 1545-től három éven át tartozott Nádasdy Tamás szűkebb környezetéhez. Erről részletesebben szóltam legutóbbi posztomban.
Most összefoglalóan csak annyit, hogy a sárvári várban ura mellett mint deák teljesített szolgálatot. 1548-ban Kassán telepedett le. 1555-ben újra a sárvári udvarba indult, valószínűleg azért, hogy Nádasdy Tamás támogatásával kinyomtathassa az előző évben Kassán megjelent Cronica című kötete óta született énekeit. A már korábban is betegeskedő énekmondót itt Sárváron gyűrte le a betegség. Az éppen távollevő Nádasdy Tamást 1556. január 31-én kelt levelében tiszttartója, Perneszith György értesítette a lantos elhunytáról, ő ugyanis ott volt Tinódi halálos ágyánál:
Tinódi Sebestyén, megvetvén már ezt a halandó muzsikát, elment a mennybeliekhez, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon, akit e hónap utolsó előtti napján a sári atyák hamvai mellé helyeztem.
E sorok alapján tételezhető fel, hogy Tinódit itt, a sári atyák hamvai mellett, azaz a Szent Miklós-templom közvetlen közelében egykor létezett temetőben, vagy bent, a kriptában helyezték örök nyugalomra január 30-án.
Az 1930-as években kezdett kialakulni Sárváron Tinódi kultusza. A Várparkban emlékoszlopot emeltek, ezt a templomot pedig emléktáblával jelölték meg:
E TEMPLOM KÖRÜL ELPORLADT TEMETŐBEN
PIHENI ÖRÖK ÁLMÁT TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN,
A MOHÁCSI MAGYARORSZÁG VÁNDOR POÉTÁJA.
HÁLÁS KEGYELETTEL A SZOMBATHELYI FALUDI TÁRSASÁG.
1935.
Források:
Boda László: Bük, Csepreg, Sárvár és környékük: kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 2000
www.nadasdymuzeum.hu
Sugár István: Tinódi Sebestyén és egri tárgyú históriás énekei. = Tinódi egri históriás énekei. Eger, Gárdonyi Géza Társaság 1974
Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején. = Vasi Szemle 1965. 2., 1966. 1.
Vas Népe 2006. 03. 02.
Sárvár anno – helytörténeti blog
http://sarvaranno.hu/
