Művészeti vásárfiák félpénzen – a New York-i Frieze legjelentősebb eladásai

Red Grooms: Bus - forrás: frieze.com

A hét végén zárt be New Yorkban, a Manhattan és Queens között folyó East River által körülölelt Randall Islanden a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti vására, a Frieze. Az alábbiakban bemutatjuk a háromnapos eseményen legdrágábban elkelt műveket, aminek kapcsán egyúttal talán azt is megérthetjük, hogy a világ – és benne ez a blog is – többnyire miért is elsősorban a nyilvános árveréseken zajló műkereskedelem történéseire, és főleg eredményeire figyel kiemelten.

A tavalyi évben a világ műkereskedelmének összesített forgalma – az Art Basel & UBS Art Market Report idén tavasszal közreadott jelentése szerint – 67,4 milliárd dollárt (19.547, azaz csaknem húszezer milliárd forint) tett ki, ami az egy évvel korábbi összforgalomhoz képest hat százalékos növekedést jelent. (Az, hogy ennek a forgalomnak a 84 százaléka mindössze három ország, az USA, Nagy-Britannia és Kína piacán zajlott, csak a világ műkereskedelmének „koncentráltságát” mutatja.) A teljes összegből a nagyobb részt, 35,9 milliárd dollárt a művészeti galériák és a műkereskedések forgalma tette ki, az árverések pedig „mindössze” 29,1 milliárd dolláros bevételt termeltek világszerte. (A fennmaradó pár milliárdnyi dollár egyéb műkereskedelemi üzletek – például gyűjtők egymás közötti adásvételei – során cserélt gazdát.)

A fenti összegekből a világ művészeti vásárain realizálódott forgalom 2018-ban 16,5 milliárd dollár volt. Mindebből – sok más mellett, persze – az derül ki, hogy bár a gyűjtők elég jelentős összegeket költenek a művészeti vásárok alkalmával is a galériák, műkereskedők standjain, azért a nagyobb, sőt esetenként a kimagasló összegű vásárlásoknak a terepe mégis csak az aukciósházak árverező-csarnokaiban van.

Jól mutatják ezt a tendenciát a május 2. és 5. között megrendezett idei New York-i Frieze forgalmáról, az ottani eladásokról egyre-másra megjelenő sajtóhírek is: bár a három nap alatt történtek komoly intézményi és magángyűjtői beszerzések is – a Brooklyn Museum például a texasi születésű, afroamerikai származású Diedrick Brackens textilművész egy gobelinjét vásárolta meg; a Beyoncé és Jay-Z énekes-pár pedig Derek Fordjour Top-Ten Allstars című vadonatúj munkájáért adott 200.000 dollárt a Night Gallery standján –, azért a vásáron még a legmagasabb összegért elkelt munkák árai is messze elmaradtak az egy-egy árverésen bizonyos művekért megadott sokmillió dolláros áraknál.

Georg Baselitz: Night of the Nightingale IV. – forrás: frieze.com

A festmények közül a jelentések szerint a legmagasabb összeget Georg Baselitz Pawlow in Oslo című, 2010-ben festett vásznáért adták a Galerie Thaddeus Ropac standján: ezért vevője 750.000 eurót (nagyjából 840.000 dollár) fizetett. Ugyanitt egy másik Baselitz-képért, a Night of the Nightingale (A csalogány éjszakája) című sorozat IV. számú darabjáért 565.000 dollárt adott meg valaki. Persze innen nézve ezek az összegek is szépen mutatnak, de azért ne felejtsük el, hogy Baselitznek a Mit Roter Fahne (Vörös zászlóval) című, 1965-ben festett munkájáért például 2017 márciusában a Sotheby’s londoni árverésén mégiscsak 7,5 millió fontot (2,7 milliárd forint) fizetett ki a licitek nyertese.

Robert Longo: Untitled (Rose, November 22, 2017) – forrás: frieze.com

Ami a Friezen a szobrok és installációk szereplését illeti, ott a legmagasabb áron, 550.000 dollárért a Marlborough Gallery standján a 81 éves amerikai pop-művész, Red Grooms lágy anyagokból készült életnagyságú New York-i városi Busza került új tulajdonoshoz, de Paul Kasmin kínálatából egy Max Ernst-szoborért is megadtak 500.000 dollárt. A papír-alapú munkák közül pedig egy Cím nélküli Robert Longo-kép, az Untitled (Rose, November 22, 2017) című festett rózsa-„portré” vitte el a pálmát, az érte az ugyancsak Thaddaeus Ropacéknál kifizetett 600.000 dollárral; miközben két Baselitz-rajzért ugyanitt 85.000 dollárt adott egy vásárló.

Ide kapcsolódik:
30 év után került elő az absztrakt expresszionizmus egyik legfontosabb alkotása

Vagyis ezekből az összegekből tényleg azt láthatjuk, hogy a művészeti vásárok bár nagyon fontos terepei a gyűjtők beszerzéseinek, azért ezeken az alkalmakon, szemben az árverések gyakorlatával, ritka az egy-egy alkotásért kifizetett valóban kimagasló, sokmilliós ár; legutóbb ilyen árszintű vásárlás tavaly márciusban az Art Basel Hong Kong műkereskedelemi vásár alkalmával történt, amikor a Lévy Gorvy Gallery standján valaki Willem de Kooning Untitled XII. (Cím nélkül XII.) című 1975-ös festményéért adott meg 35 millió dollárt – rögtön a vásár kapuinak megnyitása utáni első percekben.