Szeptemberben debütál a Fischer Iván által rekonstruált Monteverdi-opera

Fischer Iván - fotó: Stiller Ákos

Ki gondolná, hogy a turisták naponta összesen 3000 eurót dobnak be a római Trevi-kútba, és hogy a világon Olaszország rendelkezik a legtöbb világörökségi helyszínnel? Szeptember 18-30. között a dolce vita, azaz az édes élet hazáját, Olaszországot helyezi reflektorfénybe a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös fesztiválja, az Európai Hidak.

A sokszínű eseménysorozat immár hetedik alkalommal válogat egy-egy gazdag kulturális értékekkel bíró európai ország alkotásaiból számtalan műfajban a képzőművészettől a filmen, a komoly-, világ- és könnyűzenén át az irodalomig. Nemzetközi szenzáció, hogy a fesztiválon debütál Fischer Iván legújabb operarendezése, Monteverdi Orfeója, amelynek végét maga a karmester-rendező rekonstruálta.

Ide kapcsolódik:
Fischer Iván: „A BFZ a jövő zenekara kell hogy legyen”

Tavaly a Baltikum és Lengyelország művészete köré épült az Európai Hidak programja, ezúttal pedig Olaszország kerül a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiváljának középpontjába.

Itália folyamatos csodálatunk tárgya, a kultúra bölcsője: imádjuk a dolce vita életérzést, rajongunk az olasz gasztronómiáért, filmművészetért, ráadásul Claudio Monteverdi első operájával nyílt meg a Müpa Fesztivál Színháza, így az Orfeo, idei fesztiválunk nyitóelőadása, különleges jelentőséggel bír az intézmény életében. Monteverdi Olaszországa, Fellini Olaszországa, Zeffirelli Olaszországa: ahány emblematikus alkotó, annyi különböző Itália-élmény a legkülönbözőbb műfajokban, mi pedig – ahogy az Európai Hidak fesztiválján minden évben – arra vagyunk igazán kíváncsiak, hogy mi minden vár minket a sztereotípiákon és az első asszociációkon túl – emeli ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

„Ha az újkor kultúráját elindító impulzust keressük, azt leginkább Giotto művészetében találjuk meg. Majdnem ezer év szünet után virágzásnak indult az olasz, majd az európai művészet. Mi valamennyien a quattrocento és a cinquecento próbálkozásait folytatjuk. Fra Angelico, Botticelli, Dante, Petrarca, Boccaccio és Monteverdi elindították a nyugati kultúra máig tartó csodálatos folyamatát. Látogassunk el az Európai Hidak fesztivál keretében Olaszországba, a kultúra eredeti otthonába!” – mondja Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója.

Ide kapcsolódik:
A Fesztiválzenekar szerint ilyen a Baltikum és Lengyelország

A Budapesti Fesztiválzenekar idén is a lehető legszínesebb válogatást nyújtja a kiválasztott nemzet muzsikájából. Ebben a tekintetben a barokk mestereiről és romantikus operaszerzőiről híres Olaszország valóságos kincsesbánya: a fesztiválon éppen ezért a 19-20. század legnagyobb olasz szimfonikus szerzőinek műveiből, az itáliai operából és a kortárs olasz zeneszerzők munkáiból is ízelítőt kapunk. A fesztivál nyitóestéjén Monteverdi remekműve, első operája, a La favolad’Orfeo (Orpheusz meséje) Fischer Iván újrakomponált befejezésével szólal meg, a főbb szerepekben a kiváló Baráth Emőkével és Valerio Contaldóval.

Orfeusz alakja egyébként nemcsak az operaelőadásban jelenik meg, hanem a Müpa Zászlóterében is, hiszen a nemrég újranyílt Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének egyik darabján, egy 3. századi mozaikképen is látható lesz óriásmolinó formájában. Ottorino Respighi és Luciano Berio határokon átívelő muzsikáján keresztül megtapasztalhatjuk a 19-20. századi zene páratlan erejét – az estét a kiváló mezzoszoprán, a Fischer Ivánnal nem csupán névrokon Nora Fischer hangja és lénye teszi teljessé.

Nora Fischer – fotó: Sarah Wijzenbeek

A 20-21. századi olasz zenét Giacinto Scelsi és Niccolò Castiglioni mellett Giovanni Sollima képviseli, aki nem retten meg, ha a jazz vagy akár a rock elemeit kell vegyítenie a szimfonikus zenével, ráadásul nemcsak zeneszerzőként, hanem csellóművészként is megcsillogtatja tudását a színpadon. A Budapesti Fesztiválzenekart ezen az estén a modern zene nagyköveteként emlegetett izraeli karmester, Ilan Volkov vezényli.

Az eseménysorozat arra is lehetőséget teremt, hogy behatóbban megismerjük a Dél-Olaszországban honos pizzicát (a hozzá kapcsolódó hiedelem szerint a madárpók mérge ellen a féktelen tánc a leghatékonyabb szer), ugyanis a legjobb pizzica-zenekarok érkeznek a Müpába. Itt lesz például a tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikaművész Rocco Nigro, akik a dél-olasz tánczenétől a portugál fadón át a mexikói rancheráig számos műfaj avatott szakértői. Sőt, a pizzica élő legendájaként emlegetett mandolinos-énekes Mimmo Epifanit és zenekarát is Budapesten üdvözölhetjük, akárcsak a pizzicare vival legnagyobb hatású képviselőjeként számon tartott Canzoniere Grecanico Salentinót.

Ide kapcsolódik:
Egy pókcsípésnek köszönhetően táncolják ma a tarantellát?

Az „olasz Barry White”, azaz Mario Biondi koncertje is sokak érdeklődésére tarthat számot: érzéki és összetéveszthetetlen baritonját ezer közül is felismerni. A jazzben és soulban utazó énekest ritkán hallhatjuk olaszul énekelni, ezért is lesz egészen kivételes élmény, hogy ezúttal több dal is az anyanyelvén szólal majd meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Mario Biondi – forrás: Müpa

Cinema Italia címmel az olasz filmzene két csillaga, Ennio Morricone és Nino Rota világhírű kompozícióiból hallhatunk rendhagyó válogatást egy, az olasz jazzélet kiválóságaiból alakult kvartettnek köszönhetően.  A Müpa Átriuma ismét kiváló ingyenes koncertek helyszíne lesz: Szardínia szigetéről érkezik a Cuncordu e Tenore de Orosei énekegyüttes, a délolasz világzenéből ad kóstolót a nápolyi Ilaria Graziano és Francesco Forni duója, az Andrea Bocellit is elbűvölő vokálcsapat, a Cluster pedig jazzt és popzenét elegyítő dalokkal készül meghódítani a magyar közönséget.

Ide kapcsolódik:
Ennio Morricone nem komponál több filmzenét

A legendás olasz filmművészet remekei nemcsak a színpadon, de a vásznon is magával ragadó pillanatokat ígérnek: az Előadóteremben olyan világsikert aratott művek követik egymást, mint Federico Fellini Édes élete (1960), illetve az erre évtizedekkel később reflektáló, Paolo Sorrentino-féle A nagy szépség (2013). Megnézhetjük az Oscar-díjas című Fellini-alkotást is, amely egészen újszerűen kezeli az emlékeket, és rácsodálkozhatunk, hogy Sorrentino filmje, az Ifjúság (2015) miként kapcsolódik hozzá.

A szeptember 18-án induló fesztivál részletes programja és további információ.

A mozgóképek mellett a pillanatképek is kiemelt szerephez jutnak a fesztiválon: a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum, a Fortepan fotókiállítása az Előcsarnokban, illetve a Fesztiváltérben hívja lenyűgöző időutazásra a látogatókat. A különleges válogatás a régi-új Rómát és varázslatos itáliai tájakat idéz meg, emellett magyar vonatkozású felvételeket is felvonultat, köztük az idős Kossuthról Torinóban készült fotót. Az itáliai életérzés persze nem lenne teljes az irodalom nélkül: a Literárum Extra Olasz irodalmi estjén kiváló színészek tolmácsolásában kóstolhatunk bele jól ismert olasz alkotók, többek között Italo Calvino, Pier Paolo Pasolini, és Umberto Eco műveibe, sőt az est vendége lesz a népszerű író, Daniele Benati is.