• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Giargiana Kiállítás Címlap

Berlinben jelenhetett meg a világ első héber nyelvű, művészetről szóló zsidó folyóirata

Szerző: Farkas Mariann2019. július 17.
Facebook Twitter E-mail
El Liszickij, Sárkány Worms falainál, 1916 körül, Mahiljov zsinagóga mennyezetfestményének (1740) másolata (részlet), Milgroim, vol. 3 (1923): 8 © Brill 2016-2019

Berlin az 1920-as évek Németországának egyik legmeghatározóbb kulturális központja volt, ahol számos zsidó származású orosz művész és értelmiségi tevékenykedett. A nemzetközi avantgárd képzőművészet előremozdítása mellett a jiddis és héber nyelvű zsidó folyóirat lapkiadásban is aktív szerepet vállaltak.[1]

Az eddig ismert legkorábbi héber nyelvű, művészetnek szentelt zsidó folyóirat, a Rimon szintén ebben a miliőben született 1922-ben.

Az úttörő kezdeményezés mögött két orosz tudós, Mark Wischnitzer és felesége, Rachel Bernstein-Wischnitzer álltak. A zsidó művészetet az egyetemes kultúra szerves részeként értelmezték, és arra törekedtek, hogy ötvözzék a múlt és a jelen illetve a zsidó és az egyetemes kultúra különböző rétegeit.[2] Így kerülhettek egymás mellé Marc Chagall haszid figurái, Leonardo da Vinci vörös krétarajza és a Jüan-dinasztia időszakból származó selyemre festett kínai hercegnő.

Milgroim fedőlapja, vol. 1 (1922), tervezők: Ernst Böhm és Franziska Baruch – forrás: National Library of Israel, Jeruzsálem

Franz Landsberger és Julius Meier-Graefe művészettörténészeken túl olyan jelentős művészek is hozzájárultak a laphoz, mint Henryk Berlewi vagy El Liszickij. A proun elméletet kidolgozó alkotó 1923-ban vázlatokkal ellátott beszámolót írt Mahiljov fazsinagógának festett díszítéséről.

A Rimonnal egy időben indult útnak a jiddis nyelven kiadott Milgroim, amelynek címe a héber változatához hasonlóan gránátalmát jelent.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár munkatársa, Gil Weissblei szerint az ikerújságok nem csak tartalmilag fedték át egymást, hanem vizuális megjelenés tekintetében is számos hasonlóság fedezhető fel közöttük. Valóban, a Rimon első számának tipográfiája a középkori és reneszánsz áskenáz, illetve szefárd kézírásokat idézi fel, míg a címlapon tornyosuló erődített város és a meselényszerű állatok a Haggadák világát elevenítik meg. Nagy szerepe lehetett ebben a művészettörténész szerkesztőnek, Bernstein-Wischnitzernek, akinek szakterülete a középkori illuminált kéziratok voltak.

A szerkesztő, Rachel Bernstein-Wischnitzer lovast ábrázoló rajza, Rimon vol. 1 (1922): 21 – forrás: National
Library of Israel, Jeruzsálem

A teoretikus és szerkesztői munka mellett egy lovast ábrázoló rajzzal is gazdagította a Rimon első számát. A Milgroim fedőlapján is felfedezhető a középkori illusztrációk hatása, azonban a lap alján nyíló tarka virágok és a felette csipegető zöld madár leginkább az orosz és kelet-közép-európai népművészet emlékeivel rokonok. A két borítót Franziska Baruch és Ernst Böhm tervezte. Közülük Baruchot a középkori és reneszánsz betűtípusokban jártas héber tipográfia egyik megújítójaként tartják számon. Nevéhez fűződik többek között a híres német expresszionista alkotó, Jakob Steinhardt Haggadája (1921) arculatának kialakítása valamint a Stam elnevezésű héber betűtípus is.

Rimon címlapja, vol. 1 (1922), tervezők: Ernst Böhm és Franziska Baruch – forrás: National Library of
Israel, Jeruzsálem

Jóllehet a két folyóirat rövid ideig, 1922 és 1924 között jelent meg Berlinben, majd áldozatul esett a weimari köztársaságot sújtó inflációnak és gazdasági válságnak, hatása mindmáig érezhető a művészettörténet-tudományban. Az izraeli Bar-Ilan egyetem héber nyelvű Ars Judaica című kiadványa például a Rimon kései szellemi örökösének tartja magát. A Rimon és a Milgroim számai megtekinthetőek az Izraeli Nemzeti Könyvtár oldalán.

[1] Marina Dmitrieva, Gerald Holden, ” Traces of Transit: Jewish Artists from Eastern Europe in Berlin,” trans. Gerald Holden, Osteuropa 58, no. 8/10 (2008): 149.

[2] Claire Richter Sherman, ”Rachel Wischnitzer: Pioneer Scholar of Jewish Art,” Woman’s Art Journal 1, no. 2 (1981/1982): 44.

berlin művészet középkor zsidó folyóirat
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMagyar önkéntest keres a cremonai Monteverdi Intézet
Következő bejegyzés Szabadon látogatható a ma kezdődő Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny

Ajánlott Bejegyzések

Korniss Péter
Intermezzo

Korniss Péter: „A közösségek felbomlása hatalmas veszteség”

2022. július 6.2 perc olvasás
Matisse-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban - fotó: Palkó György
Múzeum+

„Aki hajlandó körülnézni, mindenütt meglátja a virágokat” – Matisse-kiállítás a Szépművészetiben

2022. július 6.8 perc olvasás
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - fotó: Hirling Bálint / Müpa
JM blog

Koncertmesteri és klarinét-próbajáték a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál

2022. július 6.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Kayamar Kórusblog

Budapesten rendezik meg idén a nemzetközi MUCE Kórusfesztivált

Francesco Meli - fotó: Victor Santiago Promóció

Francesco Meli: „Mindig vannak új felfedezések a partitúrában”

Promóció

Kék rapszódia a Fertőrákosi Barlangszínházban – Játék

Várallyay Kinga Promóció

Várallyay Kinga: „A Kék rapszódia egy igazi sikerdarab”

100 Tagú Cigányzenekar - forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad Promóció

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

Keller András - forrás: Concerto Budapest Promóció

Válogassa össze bérletét a Concerto Budapest koncertjeiből!

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.