Rimszkij-Korszakov 1898-ban írta meg A cári menyasszony című operáját. Régi terve volt, hogy Lev Alekszandrovics Mej azonos című drámájából zenés színpadi művet komponáljon. A darabot vecsasai nyaralása alatt megírta, a hangszerelés befejezése az őszre maradt. A bemutatót egy évvel később, Moszkvában tartották.
Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.
A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.
„Az opera stílusának elsősorban énekszerűnek kell lennie. Nagy áriákat és monológokat terveztem, amennyire a drámai helyzetek megengedték.
Igazi együtteseket, zárt számokat szándékoztam írni, nem pedig egyes szólamok alkalmi és múlékony találkozásának eredményeiből adódó együtteseket,
mint ahogy a modern törekvések állítólag a drámai igazságra hivatkozva megkövetelik (két vagy több személy egyidejűleg nem szólalhat meg)” – írta a zeneszerző a Muzsikus életem regénye című önéletrajzában arról, hogyan fogott neki a komponálásnak. Ez a törekvés azonban azt is igényelte, hogy a dráma szövegét átdolgozzák, ezt Tyumenevre, volt tanítványára bízta. Rimszkij-Korszakov gyorsan haladt a munkával, a nyáron megírta a teljes operát, másfél felvonást meghangszerelt, és még egy románcra, az Álom egy nyári éjszakán című Majkov-vers megzenésítésére is futotta energiáiból.
A következő évben Mamontov moszkvai operatársulata betanulta a darabot, a komponista részt vett a próbákon és a sikeres bemutatón is. „Kitapsoltak, koszorúkat kaptam, vacsorákon vettem részt” – emlékezett vissza. Hozzátette, a Marfát alakító énekesnő kiválüen énekelt, de a szerep nem illett hozzá, mint ahogy a férje által tervezett jelmezek sem voltak a legsikerültebbek.
A Likovot alakító énekesnek viszont volt egy különös kérése: egy áriára volt szüksége. Rimszkij-Korszakov meglepődött, hiszen még sosem írt áriát senkinek rendelésre, de elismerte „Szekar kérésének jogosságát, mert
Likov szerepe valóban indokolatlanul rövid és kidolgozatlan volt.
Ezért visszatérve Pétervárra, megkértem Tyumenevet, írja meg a szükséges szövegrészt, és karácsonyig megkomponáltam a III. felvonásba az áriát. A kompozíciót elküldtem Szekarnak, s egyszer és mindenkorra bekitattam.”
1900-ban korántsem volt szerencséje a harkovi magánopera-társulat produkciójával, akik Péterváron turnéztak húsvétkor. „A tehetséges Inszarova kitűnően alakította Marfát. A kihagyások miatt azonban dühbe gurultam, mert a III. felvonás szextettjét és a Marfa elájulásakor énekelt együttest törölték. Magyarázatot kértem Suk karmestertől (aki kiváló muzsikus volt). Azt válaszolta, hogy Harkovban sietniök kellett a bemutatóval, és a kapkodás miatt rövidítették meg az operát. Tehát ők a sietős munkára hivatkoztak! Pedig az ilyen eljárás lényegileg a zene iránti lusta és hanyag magatartásból ered. Az ilyen emberek egyáltalán nem gondolnak arra, hogy
a művet a húzás közben meghamisítják.
De ugyan minek is tanulnának meg valamilyen szextettet, ha anélkül is meglehetnek? Így gyorsabban megtanulható az opera, és könnyebben nyerhető el a közönség pénze. Hiszen a közönség ugyanazt a pénzt fizeti, akár van az operában szextett, akár nincs. A baráti érzelmű tudósítók nem ismerik az operát, tehát egyformán dicsérik szextettel és szextett nélkül is, az ellenséges tudósítók viszont egyformán szidják…” – kelt ki magából a zeneszerző önéletírásában.
(Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Muzsikus életem regénye. Zeneműkiadó, Budapest–Kárpáti Kiadó, Uzsgorod, 1974)
Rimszkij-Korszakov hangja
Dalest Rimszkij-Korszakov dalaiból. Közreműködik: Anatolij Fokanov, Demény Balázs (zongora)
2019. október 9. 19.30, Orosz Kulturális Központ
