• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
JM blog Zene Címlap

Kodálytól a tajvani popzenéig – nemzetközi nyári egyetemet szerveztek Budapesten a világzenéről

Szerző: Wagner Sára2019. augusztus 1.
Facebook Twitter E-mail
Music as Heritage: From Traditon to Product - fotó: Tóth Richárd

„Zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad!” – a Fórum A Népművészetért Alapítvány és a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség programjának nyári egyeteméről.

Mit őrzünk, mit adunk tovább és mit dobunk ki? A kérdés mostanában sokat foglalkoztat, miközben igyekszem kiiktatni a felesleges cuccokat a padlásról és garázsból. Nehéz megszabadulni a – nemcsak – megfogható dolgoktól. Az ember valahogy úgy érzi, mintha az egyes tárgyak a (test)részeivé váltak volna. A válogatás mégiscsak szükséges. A halmozás ugyanis olyan felesleges súlyt képes az ember vállára helyezni, hogy végül mozdulni sem bír. A rendszerváltás előtti zenei élet kutatójaként ugyanakkor jól tudom, hogy mit is jelenthetnek azok – a sokak számára teljesen értéktelennek tűnő – dokumentumok, amelyek akár egy tiltottnak vélt zenekar létezését őrzik vagy éppen segítenek megérteni a szocializmus mélyebb rétegeit.

Music as Heritage: From Traditon to Product – fotó: Tóth Richárd

 

Alig két hete vettem részt egy olyan nyári egyetemen, amelynek minden előadása – Magyarországon elsőként – a zene kulturális örökségének tematikájára épült. A világ minden tájáról érkező diákok az etnomuzikológia és a zeneszociológia olyan jeles képviselőit hallgathatták, mint Martin Stokes (King’s College London), Jonathan Stock (University College Cork) és Szemere Anna (független kutató).

Music as Heritage: From Traditon to Product – fotó: Tóth Richárd

Minden írásnak – mint ennek is – nyomdaképesnek kell lennie, annak ellenére is, hogy már nem is kerül nyomtatásba. A „papírra vetés” fogalma az online terjedésének ellenére is megmaradt. A zene, a népdalok és dallamok is hasonlóan mozognak időben és térben, szájhagyomány útján útra kelve, nyomdától az online térig és vissza, egymástól látszólag függetlenül. Ez egy kérdés, ami a kurzus után a fejemben ragadt, ahogy sok minden más is – a kulturális hierarchiáról, az autentikusságról, a hitelességről, a jó és a rossz zenéről, a szakszerű forrásgyűjtésről, az UNESCO-ról, a nacionalizmus és a zene kapcsolatáról, a cigányzenéről, a turizmusról, vagy a tajvani popzenéről.

A Fórum a Népművészetért Alapítvány és a CEU Kulturális Örökség programjának szervezésében megvalósuló projekt célja a világzenével foglalkozó ágak integrálása, a kapcsolatépítés és a tapasztalatcsere elősegítése volt. Az, hogy e cél hogyan valósult meg, legjobban egy indiai résztvevő nagybátyjának írt üzenetével magyarázható:

„Ami különleges a programban, az az, hogy Amerika, Anglia és Közép-Európa legjobb etnomuzikológusai, antropológusai, archeológusai, társadalomtudósai, valamint rendezvényszervezők és zenészek gyűltek össze, bensőséges, formális és informális keretek között (zsámbéki hétvége, közös vacsorák, táncház, egyetemi előadások, terepmunka) […] félretéve a szociális, etnikai és hegemóniai különbségeket cseréltek tapasztalatokat és gondolatokat[…] megbirkózva a hétköznapok és a holnap problémáival, egy új világ reményében.”

Ezek a gondolatok ismerősek a zenetörténetben is. Töredékek, amelyek valójában mozgásban tartják a zenét és a zene kutatását is, ahogy mozgásban tartották a nyári egyetem közösségének diskurzusát.

Az új világ reménye, és a bensőséges keretek kapcsán hadd térjek ki csak röviden a technológia mint az emlékek hordozóját középpontjába állító történetre, a Tizenhárom okom volt-ra (13 Reasons Why), amely már a digitális korszakban íródott. (A narratívában a főszereplő lány, aki öngyilkos lett, kazettára vette, miért jutott e döntéshez; az ügy nyomozása során a képek is fontossá válnak, melyek a gimnáziumi erőszak legszörnyűbb következményeit őrzik.) A megfilmesített verziónak a zene is kulcsává válik, kazettáról, lemezről és a rádióból szól, és kíséri a szereplők életét – segít érteni, szomorkodni, felismerni, kikapcsolni, örülni, feltöltődni, élni.

Music as Heritage: From Traditon to Product – fotó: Tóth Richárd

Ahogy a történet egymás bántásának, félreértésének súlyos következményeit mutatja be, úgy ez a másfél hét is arra figyelmeztetett, hogy ha nem tudjuk, hogyan fogadjuk el és tiszteljük mások, mondjuk úgy, hogy kottáját, és nem tudjuk, hogyan kérdezzünk és hallgassunk, valójában megfosztjuk magunkat attól a közösségi élménytől, ami egyébként az emberi élet legalapvetőbb igénye. A tíz nap alatt mindenki odafigyelt a másikra, így megtapasztaltuk, hogy ez a figyelem a szeretetnek nem csak értelmet ad, de létre is hozza azt.

Aztán, hogy egy kotta, egy mondat, vagy egy emlék érdemes-e arra, hogy őrizzük, forgassuk és elemezzük, nem is feltétlenül ott dől el, hogy mi magunk autentikusnak, egyedinek vagy megismételhetetlennek találjuk, hanem ott, hogy ragaszkodunk-e hozzá, hordoz-e olyan üzenetet, emléket, ami meghatároz minket is. Annál kevés nehezebb feladata van az embernek, mint hogy döntsön arról, hogy mi kerüljön törlésre, és mit rögzítsen – amikor ez hatalmában áll.

Music as Heritage: From Traditon to Product – fotó: Tóth Richárd

Tudományos pályára készülve még magam is sok sokszor elbizonytalanodom és megkérdőjelezem, hogy egyes tudományterületek – akár az etnomuzikológia vagy a társadalomtudomány –, amelynek nem mindig kézzelfogható vagy pénzben mérhető az eredménye, mit ad hozzá a nagy egészhez. A zene esetében azonban ez nem is lehet kérdés. És hogy egy zene jó vagy rossz-e, illetve, hogy mi alapján marad mozgásban? Azt hiszem elég, ha hagyjuk, hogy a maga útját járja.

zene workshop kutatás szocializmus hallgatás tudomány etnomuzikológia
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésÍgy pusztítja el önmagát az emberiség egy orosz művész szerint
Következő bejegyzés Komoly zenei fesztiválok fiatal művészekkel – #Papagenda

Ajánlott Bejegyzések

Live

Kövesd élőben online a Prokofjev-maratont!  

2023. február 3.2 perc olvasás
JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.