Tele van a sajtó – és nem csak a hazai, de a nemzetközi is – a valóban számottevő sikerrel, miszerint Maurer Dórának első magyar alkotóként nagyszabású egyéni kiállítása látható (csaknem egy éven át) a londoni Tate Modernben. És persze azt is tudjuk, hogy egy-egy ilyen jelentős nemzetközi bemutatkozás alaposan befolyásolja az adott művésznek a műkereskedelemi piacon történő további szereplését is. Úgyhogy most, a londoni kiállítás kezdetén – miközben már meg is jelentek a tárlatról az első elismerő kritikák – nézzük meg, hogyan is áll, vagyis hogy honnan is „indul” Maurer a hazai, illetve a nemzetközi aukciós piacon, hogy aztán majd tudjuk mihez viszonyítani a későbbi, feltehetően még magasabb árakat elérő további szerepléseit.
Kezdjük azzal, hogy valamikor 1979–80 táján a Képcsarnok Vállalat Váci utcai Csók István Galériájában egy sokszorosított, nagyméretű Maurer-szitanyomathoz 5400 forintért lehetett hozzájutni. (Összehasonlításul: jelen sorok írójának egy vidéki múzeumban a kiállításrendezői fizetése akkor havi 3000 forint volt.) Ehhez képest legutóbb idén júniusban az Arte Galéria árverésén került kalapács alá egy nagyjából A/4-es írógéplap-méretű, korai, figurális Maurer-rézkarc (vagyis ugyancsak egy sokszorosított mű egy példánya), amelynek az ára a 10.000 forintos kikiáltásról 38.000 forintos leütésig emelkedett. Előtte áprilisban ugyanott egy másik Maurer-rézkarc, egy gellérthegyi utcakép 20.000 forintról jutott 28.000-ig a licitek során. Az Arte Galéria saját archívumából az is kiderül, hogy náluk mindeddig a legmagasabb leütési összeg egy Maurer-nyomatért 120.000 forint volt, 2018 decemberében.
Ami pedig az utóbbi évek egyéb aukciós szerepléseit illeti: az Axioart című műkereskedelmi portál archívuma több mint száz tételt számlál Maurer Dóra neve alatt, ezek legtöbbje nagyjából a néhány tízezer forintos ár-színvonalon mozgó sokszorosított grafika, elsősorban rézkarc, amelyek legnagyobbrészt kisebb árverezőcégek kínálatában szerepeltek.
A vezető hazai árverezőházakat illetően viszont, a Kieselbach Galériában például összesen egyszer szerepelt egy munka Maurertől. A 2013-as, a Bátor Tábor javára rendezett jótékonysági aukción az 1977-79-es Rajzolás kamerával I–II. című, egyenként 70×100 centiméteres, kartonra kasírozott két ezüst print egy tételként, 1,8–2,8 millió forintos becsértékkel várta a gyűjtőket. (Mivel ezek az árverések nem nyilvánosak, hanem meghívásosak, így ezek leütési eredményeit nem közlik az aukciók után, de azt azért lehet tudni, hogy a tételek gyakorlatilag mindegyike el szokott kelni, és sok esetben jelentős licitemelkedésekkel. Ugyanakkor mivel itt a rendezvény elsősorban jótékony célokat szolgál, vagyis a vásárlók motivációiban nem kizárólag a gyűjtői szempontok játszanak szerepet, az ilyen árverések eredményeit amúgy sem igen szoktuk figyelembe venni a műkereskedelmi piac vizsgálata során. Az egyes alkotások megadott becsértéke azonban mindenképpen iránymutató.)
Az előző tétellel ellentétben ismerjük viszont a Virág Judit Galéria nyilvános aukcióin megfordult Maurer-művek leütési árait. 2006 májusában a Színek és árnyékok című 1984-es temperaképet 300.000-es kikiáltás után 550.000 forinton ütötték le. 2018 májusában az Ösvény című, grafikával kiegészített fotó és a ráapplikált negatív már 1,1 millió forintért került új tulajdonoshoz (plusz a jutalékok; az induló ára 650.000 forint volt). 2018 októberében egy ugyancsak tussal „megdolgozott” fotó ára 850.000 forintról 1 millióra emelkedett, ugyanakkor viszont a 3,6 millióról kínált 1999-es Szférikus tükörképek című tempera-kréta-ceruza-munkára nem érkezett licit. Decemberben egy 1970-es Cím nélküli tus-munka azonban ismét eredményesen szerepelt: 1 millióról indítva 1,1 millión ütötték le.
Rendszeres szereplői Maurer alkotásai a kifejezetten kortárs művekre szakosodott Dobossy Árverezőház aukcióinak is. Náluk 2018 májusában a művész két objektjének egyike 120.000 forintról 280.000-es, a másik 360.000 forintról 1 milliós leütésig emelkedett. Októberben egy Maurer-grafika 240.000 forintról 260.000-ig, egy rézkarc 180.000-ről 260.000-ig jutott. Decemberben egy tus-munka 200.000 forintos kikiáltási árral indult, és 320.000 forintos leütéssel végzett; egy pedig mindössze 80.000 forintért kínált toll-önarckép-skiccre nem érkezett licit; egy 240.000 forintért indított objekt a leütési árán kelt el; a nagyméretű, farostra akrillal festett Quod-libet No. 15. Park című 1990-es alkotás viszont 2,8 milliós kikiáltás után egészen 4 millió forintos leütésig szárnyalt – a mai napig ez Maurer Dóra aukciós csúcsa. (Pedig még ezt is megdönthette volna, ugyanis alig öt hónappal később, idén májusban ugyanez a festmény újra felbukkant, ezúttal a Virág Judit Galéria árverésén, 5 millió forintos kikiáltási árral, azonban ennyiért ott és akkor nem érkezett rá licit. Hiába, a műtárgy semmiképpen sem rövidtávú befektetés…) Két Maurer-kollázs viszont ugyanakkor Dobossyéknál megint csak jól szerepelt: az egyik 180.000 forintról 460.000, a másik ugyanannyiról 320.000 forintig jutott a licitek során.
Ami pedig a művész nemzetközi piaci szereplését illeti, az elmúlt években a Sotheby’s árverésein öt Maurer-mű került kalapács alá. 2012 decemberében New Yorkban egy nyolcvan fotóból álló sorozat 3000–5000 dolláros előzetes becsértéke alatt, 2500 dollárért kelt el, 2016 júniusában Londonban egy kézzel „továbbfestett” fotó 6000–8000 fontos becsérték után 8125, egy grafika 4000–6000 fontos becsérték után 5250 fontért került új tulajdonoshoz. 2016 novemberében viszont a korábban már a Bátor Táboros árverés kapcsán említett Rajzolás kamerával I–II. című sorozat két, egyenkét 6000–8000 fontra becsült darabjának egyikére sem érkezett licit.
Ha pedig más árverezőházakat kínálatában szemlézünk: 2018 szeptemberében a bécsi Dorotheum aukcióján három sokszorosított grafika szerepelt Maurertől, mindhárom kikiáltási ára 220 euró volt, és mind a három annyiért is került új tulajdonoshoz. 2018 decemberében a hannoveri Kastern árverezőház kínálatában a Diagonális deformáció című sorozat egyik darabja szerepelt: előzetesen ugyan 1400 eurós becsértéket adtak meg neki, ám végül „csak” 700 eurós kikiáltási árán kelt el. És végül idén májusban ugyanennek a sorozatnak egy másik darabja a berlini Galerie Bassenge árverésén bukkant fel: ez viszont az eredetileg megadott 750 eurós becsértékkel szemben végül 2800 euróért kelt el.
Vagyis a fentiek alapján leginkább azt láthatjuk: Maurer Dóra munkái iránt van kereslet a piacon, ám ez a kereslet jelenleg még erősen hullámzó. Kérdés, mi történik majd a művész londoni kiállítása után. (Itt köszönöm meg Marsó Dianának, az Arte Galéria vezetőjének, illetve Emőd Péternek – a német adatok beszerzésében nyújtott – segítségét.)
