Mindentől óvták, és még perzsa nyelven is tanulnia kellett – ilyen volt Glinka gyermekkora

Mihail Glinka Ilja Repin festményén

Mihail Ivanovics Glinka a Szmolenszk kormányzóságban, Novoszpasszkojéban született jómódú, a kultúra és a művészetek iránt érdeklődő nemesi családban. Apja nyugalmazott katonatiszt volt, de korántsem a sereg szigorában nevelték a gyermeket.

Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.

A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.

A nagymama sokkal nagyobb hatással volt a gyermek Mihailra. A túlzott óvatosság miatt sosem volt 25 foknál alacsonyabb hőmérséklet a szobában, állandóan szőrmébe és egyébb meleg holmikba bugyolálta, emellett folyton édességgel tömte unokáját. Első zenei élményei a település harangjai és a cselédektől, különösen a dajkájától hallott népdalok voltak.

Amikor a néhány kilométerrel arrébb lakó nagybátyjához költözött, új hatások érték, a nagybácsinak ugyanis volt egy kis zenekara, amellyel Haydn, Mozart, Beethoven darabjait játszották. A 10 éves korában ott hallott klarinétkvartett, Bernhard Henrik Crusell finn zeneszerző op. 2 számú műve, nagy hatással volt rá. Ekkoriban kezdte zongora- és hegedűtanulmányait, de házitanítójától orosz-, német-, francialeckéket is kapott, az órarendben földrajzórák is voltak.

Ide kapcsolódik:
Glinka kamaraművei is felcsendülnek az Orosz Zenei Fesztiválon

13 évesen, az arisztokrata családokban megszokott módon, Szentpétervárra került, ahol latin-, angol-, perzsa-, matematika- és állattanórái voltak, folytatta a zongorázást, valamint zeneszerzést is tanult. Miután befejezte az iskolát, hivatalnoki pályára lépett, ami nem volt annyira megterhelő, így magának és a szalonok közönségének komponálgatott.

26 évesen, orvosi tanácsra utazott Itáliába, ahol nem elsősorban kúrákat, mint inkább zeneórákat vett, és ismeretségi körébe tartozott Bellini, Berlini, Donizetti, Mendelssohn. Innen Bécsbe, majd Berlinbe vitt az útja. Darabjaiban egyre erősebb lett az orosz hatás, amit már a címek, a Capriccio orosz témákra vagy a befejezetlenül maradt Szimfónia két orosz témára is mutatnak.

Az utazásoknak 1834-ben Glinka apjának halála vetett véget. Hazatért, de ekkor már főállásban a zenei pályára lépett.

Glinka kamarája

2019. október 8. 19.30, Orosz Kulturális Központ (Budapest)

Közreműködik: Kruppa vonósnégyes , Pregun Tamás – zongora, Tabányi Tibor – nagybőgő
Műsor: d-moll „patetikus” trió, F-dúr vonósnégyes, Esz-dúr Grand Sextet

Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges