A budapesti Horizont Galériában debütáló George Crîngaşu Devonian Leap (Devoni Ugrás) címre keresztelt kiállítása, egyben a művész első egyéni bemutatkozása Magyarországon. A Kolozsvárról származó, jelenleg Rómában élő és alkotó képzőművészre az adatok újra-kontextualizálása és szétbontása jellemző, amit installációs, videó, digitális nyomat és festészeti munkáiban jelenít meg. A címet kölcsönző földtörténeti időszak fontossága, a vizet hátra hagyó első élőlények elterjedése a szárazföldön. Ezt az evolúciós mérföldkövet hozta párhuzamba az aktuális kiállításával, aminek apropóján beszélgettünk vele.
– Hogy jellemeznéd a kiállított sorozatot?
– A korábbi kiállításaim, leginkább a kísérletekről és hibákról szóltak, de egyben segítettek behatárolni a saját perspektívámat is. Témájukat tekintve a számomra releváns, valós tartalommal rendelkező információk megtalálásának nehézségét járták körül, hiszen felesleges információk hatalmas tömege jön szembe az emberrel nap mint nap.
A Devonian Leap-sorozat egy koncentráltabb kutatás részemről, mondhatni egy letisztulási folyamat eredménye. Hosszú ideig kvázi mindenevő voltam, minden érdekelt és foglalkoztatott. Erre a kiállításra azonban a munkám konkrét szempontjainak elemzését tűztem ki célul.
Olyan 3D-s szobrokra összpontosítottam, amelyek többé-kevésbé ikonikusak a kulturális örökségünkben, és szerettem volna valamilyen módon mesterséges sziluettekre redukálni őket.
A remix kultúra, amiben élünk, mindent bekebelez, és más és más módon köpi vissza a megemésztett információkat. Ezek a szobrok ismét életre keltek a felhasználói manipulációk erejével, ezáltal olyan szimbólumokká váltak, amelyek mindenütt jelen vannak. A cél, hogy a sziluettje által felismerhetővé váljon egy -egy szobor, azaz, hogy a saját ikonikus, nukleáris árnyékukká váljanak.
A munkák szintén árnyékát képezik egy gondolatnak, amit nem tudok pontosan meghatározni, előadásokat, mítoszokat, legendákat és magatartási kódexeket szemléltetnek személyesítéssel és emberi formával való kapcsolat útján, leckéket testesítenek meg, de a reprezentáció pontosságát már elrontotta számtalan fordítás, értelmezés, cenzúra és hatalmi törekvés. A lehető legnagyobb mértékben vissza akartam térni egy tiszta formális reprezentációhoz.
Devonian Leap – fotó: Bíró Dávid
– Mikor kezdtél el foglalkozni a kiállítás témájával?
– Kísérletezni körülbelül öt éve kezdtem el, de eddig nem éreztem időszerűnek a téma teljeskörű feltárását. Mindig van olyan projektem, amit csak akkor tudok befejezni, ha a pillanat megfelelő. Ennek a pillanata most jött el.
– Hogyan írnád le a munkafolyamatot?
– A kiállított sorozat két fő komponensből áll, egy digitálisból és egy analógból. Elsőként a digitális szemponton dolgozom, 3D objektumokkal játszom, ezt követi a végső fázis, ami az egészet összerántja. Bizonyos szempontból nagyon szisztematikus a folyamat. Az anyagok kiválasztása múltbéli tapasztalatoknak és intuíciónak az eredménye. Általában van egy ötletem arról, hogy mit szeretnék elérni, de ez a munkafolyamat közben változhat.
– Kolozsváron nőttél fel és jelenleg Rómában élsz. Szerinted hatással van ez a két város a művészetedre, illetve mit gondolsz a magyar kortárs képzőművészetről?
– A kolozsvári neveltetés és a kolozsvári művészeti légkör alapozz meg mindent, amit tudok. Rómában inkább az antikvitás és a klasszikus kifejezési formák vannak rám hatással.
A magyar kortárs képzőművészeti élettel még csak most ismerkedem, minden látogatással egy puzzle darab a helyére kerül, összességében úgy tűnik, hogy gazdag történelme és folyamatosan fejlődő jelene van.
A ’Devonian Leap’ című kiállítás 2019. november 6-ig látogatható a Horizont Galériában.
Devonian Leap – fotó: Bíró Dávid
George Crîngaşu (1988) Kolozsváron és Rómában él és dolgozik. Szólókiállítása volt a bukaresti Nikodim Galleryban (2017), a SABOT Galleryban (2014), munkáival szerepelt már a bázeli LISTE-n (2015), az athéni Digital Arts Festivalon, az Art Encounters Biennalén Temesváron, valamint Londonban és Athénba is. Crîngaşu ezzel a kiállítással mutatkozik be először a Horizont Galéria képviselt művészeként, de művei láthatóak voltak már Budapesten 2015-ben a Trafó Galériában, 2017-ben egy Fenyvesi Áron által kurált csoportos kiállításon („Kontúrok hasadnak ki a hideg dióda sugárzásból”) a Horizont Galériában és 2018-ban az Új Budapest Galériában is, a Kétfejű Gyufa című kiállításon.
