Fábián Géza hangszerész Budapesten javít és készít nagybőgőket. A fa illata, a szerszámok, a különféle eszközök és a készülő hangszerek látványa csodálattal tölti el a műhelyébe betérőket. Beszélgetésünkben a hangszerész mesterséget, azon belül a bőgőkészítés jelenét is érintettük, valamint megismerhettünk egy különleges újítást, az utazóbőgőt, amely reményeink szerint végre leegyszerűsíti majd a bőgősök hangszerrel való utazási lehetőségeit.
Mi is többször beszámoltunk már a zenészeket érintő kellemetlenségekről, amiket utazás, főképp repülés alkalmával tapasztalnak, mely a hangszerek mérete vagy súlya miatt sok esetben teljesen lehetetlenné válik. A túl nagy rizikófaktort tekintve talán érdemes olyan kreatív és biztonságos megoldásokat keresni, mint amit Fábián Géza sajátkészítésű, kisméretű bőgői jelenthetnek a jövőben.
– Mióta foglalkozol hangszerekkel?
– Mindig is hangszerész szerettem volna lenni, amire egészen biztosan az motivált, hogy asztalos családból származom – már a nagyapám is ezzel foglalkozott. Édesapám amatőr szinten hangszereket is készített, én pedig gyerekkorom óta vele dolgoztam. Közben elkezdtem nagybőgőzni és gitározni is, ami szintén megerősítette az elképzelésemet. Bár a gimnázium után rövid időre elmentem egy hangszerész iskolába, a családi tradíciónak köszönhetően autodidakta módon tanultam ki igazán a mesterséget. Közben a klasszikus bőgő töltötte ki az életemet, a Zeneművészeti Főiskolán Szentirmai Antal, a Zeneakadémián pedig Saru Károly volt a tanárom.
– Jelenleg pedig leginkább nagybőgőket készítesz. Vannak speciális, egyedi munkáid?
– Mindenféle bőgőt csináltam már, nagyot, kicsit, domborút, laposat, öthúrost, szétszedhetőt. Most a legújabb és legegyedibb munkám az utazóbőgő, másnéven minibőgő. Ennél a hangszernél a játékos úgy érzi, mintha egy rendes, normál méretű bőgőt tartana a kezében, kivéve, hogy azért a csiga valamivel kisebb, mint általában. A hangszer lényege azonban az, hogy lent, a bőgő alsó része le van csapva, tehát lényegesen kisebb, ezenfelül még szétszedhető is. Ebből a megoldásból próbálok mindenféle változatot készíteni.
https://www.facebook.com/100019199296848/videos/vb.100019199296848/142655403051102/?type=2&video_source=user_video_tab
– Számodra mi az elsődleges szempont egy hangszer javításánál?
– A legfontosabb, hogy tartós munkát végezzek. Ha már felújítást vállalok, akkor legszívesebben a teljes javítást szeretem elvégezni, amikor mindent a helyére teszek és átépítek, hiszen egy ilyen teljeskörű munkára tudok valóban garanciát vállalni.
– Van-e valamilyen „hangszerálmod”, amit akármilyen korláttól vagy megszokástól, funkciótól függetlenül elkészítenél?
– Nagyon szívesen foglalkozom azokkal az utazóbőgőkkel, amiket már említettem. Nagy fantáziát látok abban, hogy minél kisebbek, minél hozzáférhetőbbek legyenek hangszerjáték tekintetében, emellett pedig nagy szerephez jut a könnyű szállíthatóság. Az is fontos, hogy a hangkarakter elég jó maradjon. Igaz, hogy a minibőgők a mély hangokból valamennyit veszítenek, de mivel általában jazz-zenészek használják őket erősítéssel, ez a hangtartomány kevésbé hiányzik.
https://www.facebook.com/100019199296848/videos/vb.100019199296848/188491508467491/?type=2&video_source=user_video_tab
– Magyarországon jelenleg milyennek látod a hangszerpiacot?
– A magyarországi bőgőkészítést lényegében leuralta a román bőgőpiac. Ott nagyon olcsók a hangszerek ahhoz képest, hogy mi itthon mennyiért tudunk alapanyagot vásárolni. A román bőgőkkel tehát árban egyáltalán nem lehet versenyezni, minőségben viszont nagy a szórás. Sokan foglalkoznak a hangszerkészítés ezen ágazatával, így igen sok bőgő készül, amelyek közt – a tömeggyártástól függetlenül – azért lehet találni olyat is, amit tényleg igényes, szép anyagból építenek meg. Magyarországra általában fehéren, azaz lakk nélkül érkeznek a hangszerek, legtöbbször külön a test és a nyak, a hangszerészek pedig azzal foglalkozik, hogy ezeket a részeket összeragasztják és fölszerelik. A szakember tudásán múlik, hogy mennyire lesz az adott hangszer használható.
A nagy árkülönbség persze tönkretette az egész piacot, mivel mindenki az olcsó hangszert keresi, és ez eléggé leszűkíti azoknak a hangszerészeknek a mozgásterét, akik még megpróbálnak ilyen körülmények között is minőségi munkát végezni. Egy jó bőgő az alapanyagoktól kezdve nagyon drága, és az elkészítése rendkívül munkaigényes, miközben a felvevőpiac esetében kisebb, mint más hangszereknél, nem is beszélve arról, hogy speciális hangszer: akik hegedűt, csellót vagy brácsát csinálnak, nem készítenek bőgőt és fordítva, mert külön felkészültséget igényel. Sokféle hangszertípus van, és elsősorban az tud jól tájékozódni köztük, aki maga is hangszerjátékos. Nekem is sokat segített, hogy évekig profi szinten bőgőztem.
