Nemrég jelent meg Eötvös Péter legújabb albuma, a CAFe Budapest keretében pedig harmadik egészestés operájának magyarországi bemutatójára került sor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. A zeneszerző-karmester kérdeztük.
– Szeptemberben ismét a BMC Records gondozásában jelent meg lemeze. Hogyan válogatta össze a darabokat?
– A BMC-s lemezsorozat már két évtizedes múltra tekint vissza, a mostani Gliding című album pedig az elmúlt három év közös munkájának eredménye, amit a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarával készítettünk. Olyan zenekari műveket választottunk ki, amelyek CD-n még nem jelentek meg.
– A rögzítésre került négy kompozíció karaktere és tematikája erősen eltér egymástól. Mi az összekötő kapocs?
– Valóban eltérőek a darabok, de éppen ezért a lemez alkalmas arra, hogy a hallgató egyfolytában hallgassa végig a négy művet. A címadó Gliding a Baszk Nemzeti Zenekar megrendelésére készült és a magasban mozdulatlanul sikló sas repülését a „szabadság” szimbólumaként szólaltatja meg. A Jet Stream hangzásvilága szoros kapcsolatban van a vizuális képzelettel: én egy higanyezüst színben, nagy sebeséggel és hatalmas energiával haladó, horizontális széláramlatot „hallok”. Ez a zene lehetővé teszi, hogy hallgatás közben a saját fantáziánk teremtse meg a látványt, mintha egy szélesvásznú moziban mi alkotnánk meg a hanghoz a képet.
– A fantázia világa mellett a kor problémáira komolyan reflektáló darab is került az albumra.
– A névtelen áldozatok emlékére komponáltam az Alle vittime senza nome című három tételes művet, amely azoknak a menekülteknek állít emléket, akik egy jobb jövő reményében, kis csónakokban összezsúfolva végül is a tengerbe vesztek mielőtt partot értek volna. Évek óta megoldatlan, nagyon szomorú politikai és társadalmi tragédiája ez a jelenkornak. A negyedik mű szintén egy reflexió, mely egyben feloldása is a korábbaiknak. Könnyed, mulatságos zenei dialógus két korszak zenei gondolkodása között. Kilenc rövid töredéket hallhatunk, amelyeket Mozart befejezetlenül hagyott, és amelyekre körülbelül 250 évvel később a magam zenei fragmentumaival válaszolok.
– Október 10-én, a lemez megjelenése után nem sokkal egy a hazai közönség előtt még ismeretlen operáját is bemutatták, amelynek második előadására éppen ma kerül sor a CAFe Budapest keretében.
– Tizenöt éve Párizsban debütált a harmadik egészestés, Angyalok Amerikában című operám. Eddig 14 különböző rendezésben került színre, ebből öt az Egyesült Államokban, ahol olyan sikeres volt, hogy Bostonban két különböző produkciót is lehetett látni és 2018-ban a New York City Opera is műsorára tűzte. A budapesti előadás a bécsi Neue Oper társulattal való együttműködésben eredménye, aminek a Müpa Fesztivál Szinháza ad teret. Az összes szereplő, a díszlet, a kosztümök a bécsi előadással azonosak, de a zenekar Budapesten a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara lesz, amelyet én fogok vezényelni.
– Az opera szintén az egyéni és társadalmi felelősséget helyezi a középpontba.
– A különleges történet legfontosabb motívuma számomra az, hogy egy halálos beteg fiatalember úgy tud harcolni az életéért, hogy feladatként tűzi ki magának, hogy megmentese az emberiséget. Kitalálja, hogy ezt a feladatot egy angyal parancsolja meg neki, így felelőséggel tartozik nem csak saját magának, nem csak az angyalnak, hanem az emberiségnek is. Az opera vége happy end, hősünknek nincs ideje meghalni. Feladata van: élni.