Vesperás – a személyes tragédiából fogant Csajkovszkij-mű

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Csajkovszkij 1882-ben készült el az Éjszakai virrasztással, amely komplexitásában a maga idejében egyedülálló műnek számított. Nem csoda, hogy Rachmaninov Vesperása, amelyet a Kodály Kórus Debrecen a tavalyi fesztiválon adott elő, éppen ennek a kompozíciónak az alapjain nyugszik.

Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.

A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.

Csajkovszkijt ezúttal is, hasonlóan korábbi Liturgiájához, egy személyes tragédia fordította az egyházi zene felé: mestere, Nyikolaj Rubinstein, aki sokat tett a zeneszerző sikeréért, 1881 márciusában váratlanul hunyt el. Csajkovszkij ekkor Rómában volt, de azonnal hazautazott.

Csajkovszkij ezt írja ekkor Nagyezsda von Mecknek:

„Sötétség van a fejemben, egyre többet foglalkoztat a halál gondolata,
az élet célja, értelme, végessége és végtelensége. Úgy érzem, egyre jobban behatol a lelkembe a hit világossága. Kezdek közel kerülni Istenhez,
akit eddig nem ismertem.”

A zeneszerző ukrajnai dácsáján, családja körében dolgozik a vigílián, szándékai eltökéltek, szinte minden levelében megemlíti a témát. Könyveket kér, egyházi énekeket tanulmányoz, s gyakran megfordul a kijevi Barlangkolostorban. Érdeklődése az orotodox egyházi zene iránt nem újkeletű, 1875-ben jelent meg könyve a vallásos muzsika harmóniáiról, 1878-ban pedig megírta Aranyszájú Szent János liturgiáját.

A feladata nem egyszerű, hiszen pontos szabályokra nem lel, a változatos szertartási hagyományokból egyedül alkotja meg a sajátját.

Ide kapcsolódik:
Cambridge-ből a Csajkovszkij Múzeumba került a zeneszerző díszdoktori talárja

Míg Glinka és Rimszkij-Korszakov is elhivatottan viseltetett az orosz egyházi zene iránt, Csajkovszkijhoz hasonlóan nagyszabású műre a darab Rachmaninovon kívül később Csesznokovot, Grecsanyinovot, Ippolitov-Ivanovot ihlette meg. Mint jegyzeteiből kiderül, elsősorban közvetíteni akar, a tradíciót és a fenségességet, a zenei anyag túlfeszítését emiatt pedig – ellentétben Rachmaninovval – csak néhány helyen engedi meg magának.

Csajkovszkij hite

Vesperás, op. 52

Közreműködik a Kodály Kórus Debrecen, vezényel: Szabó Sipos Máté

2019. október 11. Református Nagytemplom (Debrecen); jegyvásárlás ide kattintva lehetséges

2019. október 12. Szent István-bazilika (Budapest); jegyvásárlás a koncertre ide kattintva lehetséges

Az eredmény egy 17 tételes, négyszólamú mű, visszatérő harmóniai fordulatokkal. A Vesperást 1882 márciusában fejezte be Nápolyban, néhány hónappal később, júniusban Moszkvában volt az ősbemutató.

Játsszon a Papageno.hu Facebook-oldalán, és legyen vendégünk a II. Orosz Zenei Fesztivál zárókoncertjén október 12-én 20 órakor a Szent István-bazilikában! (5 páros jegyet sorsolunk ki.)

Kérdés: Melyik európai városban fejezte be Csajkovszkij a Vesperást?

A) Moszkva

B) Kijev

C) Nápoly