Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A hazai cimbalomművészet legjobbjai lépnek fel az első Cimbalomgálán

A hazai cimbalomművészet legjobbjai lépnek fel az első Cimbalomgálán

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

December 1-jén a cimbalomé lesz a főszerep a Müpa Fesztivál Színházában. Az idén először megrendezett BMC Nemzetközi Cimbalomverseny zsűrijét alkotó művészek mellett a verseny első két helyezettjei is fellépnek.

Négy-­öt évtizeddel ezelőtt csak a drágább éttermekben lehetett cimbalmot hallani, ahol a jobb cigányzenekarok a világ minden kincséért sem muzsikáltak nélküle. De mivel a „vendéglátós” cigányzene nem tartozott a magas művészetek közé, hajlamos volt az ember elfelejteni, hogy a cimbalomnak a 20. század első felében csodájára járt a fél világ.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

És aligha véletlenül… A népi hangszerek közé tartozó „kis cimbalmot” ugyanis Schunda Vencel József hangszerkészítő mester pompás koncerthangszerré fejlesztette: méretét megnövelte, lábakra állította, és hangtompító pedált szerelt rá, megszüntetve a fölösleges zengést.

Ennek az új cimbalomnak az a Rácz Aladár volt az első világsztárja, akit Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett,

és aki cimbalmozni tanította Stravinskyt. Hazai zeneszerző kortársai kevésbé lelkesedtek érte, lényegében csak Bartók Béla állt ki mellette. De ez a régmúlt.

Ide kapcsolódik:
Balogh Kálmán: „A cimbalom mögött ülve kiélhetem minden idézőjeles hatalomvágyamat”

A század végére, szerencsére, a helyére került a cimbalom tekintélye. Nemcsak a nép­- és világzenében, de a jazzben és a kortárs zenében is kezdték komolyan venni. Mondhatni, reneszánsza támadt, azoknak a világhírű cimbalomművészeknek – így többek közt Szakály Ágnesnek, Balogh Kálmánnak, Lukács Miklósnak és Szalai Andrásnak – köszönhetően, akik a BMC augusztus 31-­én rendezett cimbalomversenyének zsűrijét alkották.

A verseny ötletgazdáját, Lukács Miklóst az a vágy fűtötte, hogy 21. századi kontextusba helyezze a cimbalmot, és közben új tehetségeket állítson reflektorfénybe.

Ezt a koncepciót álmodta tovább a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egy olyan gálaműsor összeállításával, amelyben a győztesek együtt játszanak a zsűri klasszisaival.

A december 1-­jei programban teret kap a cimbalomverseny mindkét – klasszikus­-kortárs, illetve nyitott – kategóriájának első két helyezettje, azaz Mykhaylo Zakharya, Gódor Erzsébet, illetve Szabó Dániel és Ürmös Sándor. Ebből talán több mint sejthető, hogy komolyzenét, jazzt, népzenét és cigányzenét egyaránt hallhat majd a nagyérdemű. Nem is akármilyet.

Ide kapcsolódik:
Magyar sikerek a BMC nemzetközi cimbalomversenyén

Míg Lukács Miklóstól Eötvös Péter – cimbalomra, fuvolára és csellóra írt – Psy című darabját élvezheti (Rohmann Ditta és Győri Noémi közreműködésével), Szakály Ágnes (és Dominko István) Bartók 1. rapszódiáját szólaltatja meg. Színpadra lép Balogh Kálmán és Lukács Miklós szédítő cimbalomduója is, ami pedig a népzenét és a cigányzenét illeti, azért Szabó Dániel, Ürmös Sándor és a moldovai születésű Mykhaylo Zakharya felel. Zakharyra Toni Iordachét is megidézi, akit „a cimbalom Paganinijeként” tartja számon a Hangvető művészeti igazgatója, a programot szerkesztő Liber Endre.

Ugye nem kell mondanunk, hogy a program látogatása kötelező…?

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X