Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Címlap Balogh Kálmán: „A cimbalom mögött ülve kiélhetem minden idézőjeles hatalomvágyamat”

Balogh Kálmán: „A cimbalom mögött ülve kiélhetem minden idézőjeles hatalomvágyamat”

Műfajok, stílusok és különféle összeállítású együttesek között utazik a tizenegy éves kora óta a cimbalom bűvöletében élő Balogh Kálmán, akit a hangszer jelenéről és jövőjéről is kérdeztünk a december 1-jén tarott Cimbalomgála kapcsán.

- hirdetés -

– Tévedés azt gondolni, hogy a legtöbben nem a hangversenyterembe képzelik a cimbalmot?

– Korszakonként eltérő a hangszer megbecsülése. A magyar cimbalom története 1874-ben kezdődött, amikor Schunda Vencel József modern hangszert épített. Ez jelentős szerepet játszott a nemzeti kultúra felélesztésében, emellett alkalmassá vált klasszikus zenei igények kielégítésére is. A „magyar zongora” jelkép lett: a szalonokban arisztokrata hölgyek játszottak rajta, az akkori slágerekből átiratok készültek cimbalomra, a cigánymuzsikusok a kor popzenészei lettek.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

– Miért tart ki a hangszer mellett közel fél évszázada?

– Rendkívül szerencsés embernek tartom magamat, hiszen olyan játékszert kaptam a kezembe, amelyet máig élvezettel forgatok. Ha kettesben maradok a cimbalommal, akár otthon, akár a koncertteremben, olyan kapcsolatba kerülök vele, amelyet csak az ért meg, akinek van valamilyen játékszenvedélye. Olyan lelkiállapothoz segít hozzá, amely nekem és a hallgatóimnak is örömet szerez.

Ide kapcsolódik:
Gódor Erzsébet: „A versenynek köszönhetően tértem vissza régi önmagamhoz”

– Ennyire sokoldalú, változatos hangszer a cimbalom?

– Ritka az olyan hangszer, amelyen a zenei funkciók ehhez hasonlítható sokféleségét lehetne megmutatni. Ha népi zenekar mellett játszom, variálhatom a témát, megszólaltathatok kevés vagy sok hangot, adhatok ritmust és harmóniát, azokat sűríthetem, összekeverhetem.

Mint egy rendetlen gyerek, össze-vissza ugrálhatok: a cimbalom mögött ülve kiélhetem minden „hatalomvágyamat”.

Ha táncegyüttest kísérek, másképp alkalmazkodom, de tudok színezni, erősíteni, vagy szükség esetén erős ritmikai képletek lejátszásával közbeavatkozni.

– Olyan műfajokban, stílusokban is használja a cimbalmot, ahol az nem megszokott.

– Kamaszkori élményem, hogy minden étteremben állt egy nagycimbalom, mögötte gurigázott egy zenész. Azt hittem, ez a hangszer csak erre alkalmas, ezért döbbentett meg, amikor Fábián Márta klasszikus vagy kortárs műveket játszott rajta. Rájöttem, hogy ugyanahhoz a hangszerhez rengetegféleképpen lehet nyúlni. Elkezdtem figyelni, mitől más a görög, a román vagy az indiai cimbalomzene, mint a magyar.

Amit egy magyar cigányzenész csinál, azt egyetlen más országból érkezett cimbalmos sem tudja lemásolni, és fordítva: a hangokat le lehet játszani, de az íz más lesz.

– A kortárs komponisták gondolkodnak a cimbalomban?

– Hogyne, a klasszikus zeneszerzők közül Kurtág Györgyöt és Eötvös Pétert említeném, de világszerte sokan írnak kifejezetten cimbalomra. Ami a hangszer jövőjét illeti, úgy vélem, az elektromos cimbalom megszületésével a könnyűzenében is megszerezheti az őt megillető helyet. Egyébként vissza kellene nyúlni a barokk korhoz, amikor mások voltak az elvárások a zenészekkel szemben. Ha a mai cimbalmosok nem csak előadók, hanem kreatív zenészek lehetnének, mindenki megértené, hogy ez a hangszer bármire alkalmas.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X