Nyírbátorban a híres református templom északi oldala fölötti magaslaton állott egykor a Báthoriak egyemeletes, belső udvarú vára. Eredetileg udvarháza volt ezen a helyen a családnak, amelyet a 15. század végén alakítottak át várkastéllyá. Pontosan nem tudják, mikor pusztult el, a 18. században már romosnak mondották. Ma már csak az egyik részéből 1730 körül magtárnak átalakított épület áll. A vár központi részének helyén, az egykori magtár szomszédságában ma iskolaépület található.
1548 nyarán Nyírbátorban tartózkodott Tinódi Lantos Sebestyén. Ő mint énekmondó ténylegesen bejárta az országot: hitvallása volt, hogy históriás énekeiben igazat írjon, s az eseményeknek igyekezett személyesen utánamenni; úgy is fogalmazhatunk, hogy csak olyat írt le, amit vagy saját maga megtapasztalt, vagy szavahihető tanúktól hallott. Énekei egyrészt valóságos haditudósítások voltak, amelyekkel az akkor még hiányzó sajtót pótolta, másrészt a harci szellem megerősítését, a haza megvédésének felelősségét tudatosították és szolgálták.
Többször előfordult, hogy diplomáciai feladatokkal is megbízták. Így volt ez 1548-ban is, amikor azért jött Nyírbátorba, hogy megvárja, hogyan zárul az I. Ferdinánd magyar és cseh király követe, illetve Martinuzzi György, Erdély kormányzója közti egyezkedés. A két fél között Nyírbátor ura, Báthori András közvetített. E tárgyalások aztán nagyon elhúzódtak és csak a következő évben kötötték meg az ún. Nyírbátori egyezményt, amelynek értelmében Erdély Ferdinánd király uralma alá került.
Nos, itt, Nyírbátorban történt meg Tinódival, hogy amikor porosan, fáradtan és főleg szomjasan megérkezett a várba, az „illetések” sajnálták tőle a bort. Efölötti mérgében írta meg a Sokféle részögösről című dalát-költeményét. Ez nem a szokott műfaja, hanem egy énekelve előadott erkölcsnemesítő példabeszéd. Miután megverseli a bibliai hagyományt, miszerint Noé volt az első szőlőművelő és borcsináló, a költemény érdemi részében bőséges tapasztalata és emberismerete alapján lajstromba veszi, hogy különböző emberek – nők is! hogyan reagálnak az alkoholra, milyenné válnak ittasságukban. E példák nyomán igyekszik meggyőzni hallgatóit, hogy lehet élni a borral, de csak mértékletesen.
Talán maga Tinódi is hasonlóan adta elő, mint ahogy itt hallgathatjuk:
1 Sok részögös, hallgassátok erkölcsötöket, Isten ellen részögségben ti vétketöket,
Mert gyakorta felejtitök ti Istentöket.
24 Alázatos, békességös egyik részögös,
Az második csak garázdás és oly versönyös, Imádkozik és bűnén sír harmad részögös.
34 Száguldásval lovát veszti tizenharmadik,
Megsiratja kárát másnap, megjózanodik.
Mind virradtig elbúdosik tizennegyedik.
37 Ez es nem jó, részögségbe ki vereködik,
Jámbor házasát, jó szolgáját kik szidják, verik, Meg is ölik, részögségbe néha történik.
58 Az bort Isten nagy jó végre nekünk terömté, Mértékletösségvel véle élnenk engedé,
Józanságval minden őtet szépön dicsérné.
59 Bátor igyunk az jó borban, jó kedvet végyünk, Istenünknek, nemzetünknek csak mi ne vétsünk, Ha különben cseleködünk, lelkünkben vészünk.
60 Azki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságába [szomjúságában],
Nyírbátorba ezörötszáz és negyvennyolcba, Udvarbírák bort nem adnak, vannak átkjában.
A történelmi épületegyüttesből megmaradt, később magtárnak átalakított épületben ma látványos múzeum, panoptikum működik, mely számos személyiséget, epizódot felvillant Nyírbátor történetéből. Ott készített rengeteg fotómból válogattam egy kis albumot: a jelenetek bemutatják a Nyírbátori egyezmény születését és az itt született híres-hírhedt Báthory Erzsébet életét.
A református templom déli oldala előtt Kiss István szobra idézi a legendás énekmondó alakját.
Források:
Látnivalók Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében. Miskolc, 1999
Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp, 1995
Tinódi egri históriás énekei. Eger, Gárdonyi Géza Társaság, 1974
