A világhírű Hubay-iskola növendékeinek sorában most egy igen érdekes személyiség következik, aki a maga módján a régizenei előadásmód kutatásában is részt vállalt.
Telmányi Emil Aradon született 1892-ben, majd 1905 és 1911 között a Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványa volt. Nemzetközi karrierje 1911-ben Berlinben kezdődött, ahol Elgar Hegedűversenyének németországi bemutatójával nagy sikert aratott. 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus lett, hírnevét később amerikai koncertkörutakon is megalapozta.
1918-ban feleségül vette a nagy dán komponista, Carl Nielsen fiatalabb leányát, Anne Marie-t és Dániában telepedett le. Itt kezdett el vezényelni is, és 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött. 1923-ban Nielsennel együtt Londonban járt, ahol szólistaként és karmesterként egyaránt nagy sikert aratott. Nielsen hegedűversenyét is ő mutatta be. 1926-ban Budapesten operakarmesterként lépett fel: Mozart Don Giovanniját és Verdi Trubadúrját dirigálta.
1929 után saját kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatóriumban is tanított.
Nevét mindenekelőtt az a különleges vonó tette ismertté, amelynek kifejlesztésén a negyvenes évek végétől dolgozott Knud Vestergaard dán hangszerkészítővel közösen. Ezzel az 1954-ben Vega-vonónak elnevezett eszközzel (aminek segítségével egyszerre volt képes megszólaltatni akár négyszólamú akkordokat is a hegedűjén) vette aztán lemezre Bach szólóműveit 1953-ban és 1954-ben.
Ezt a találmányát cikkekben és koncertkörútjain is népszerűsítette, később azonban a zenetudományi kutatás tisztázta, Bach idejében ilyen vonót nem használtak, az akkordok egyszerre való megszólaltatása akkoriban nem feltétlenül számított erénynek például egy vonós, vagy pengetős hangszerre írt fúgatételben. Mindezek ellenére a Bach szólóművek Telmányi-féle lemezfelvétele hosszú időn át kelendő volt a lemezpiacon, s ma is értékes kordokumentumnak számít.
Élete során a magyar zene népszerűsítését is szolgálta. Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója és a magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője volt 95 éves korában Dániában bekövetkezett haláláig.
