Talán van még a Senki többet? olvasói között, aki emlékszik, hogy október 10-én Több Liszt Ferencről készült portré is kalapács alá került Párizsban címmel beszámoltunk arról az árverésről, amelyen a Christie’s Alfred Cortot francia-svájci zongoraművész hagyatékából vitt kalapács alá egy nagyobb válogatást Párizsban. A tételek között ott elkelt Munkácsy-portré a magyar zeneszerzőről most egy budapesti árverésen bukkant fel újra – sok más remekmű társaságában.
A Kieselbach Galéria hétfő esti karácsonyi aukciójának 147. tétele volt Munkácsy Mihálynak a már idős Liszt Ferencről tussal készített, kisméretű rajza. A katalógusba az árverezőház azt is feltűntette, hogy a mű „egykor a francia Alfred Cortot magángyűjteményében” szerepelt, vagyis még ha nem látnánk a két kínálatban reprodukált alkotást, akkor is egyértelmű lenne, hogy ugyan arról a munkáról van szó, amelyik ősszel a párizsi aukción is megfordult.
A Kieselbach Galéria 380.000 forintos kikiáltási árról indította a Munkácsy-rajzot, előzetes becsértékét pedig 600.000–900.000 forintban (a ház által megadott átszámítás szerint 1791–2687 euróban) adták meg. Ez gyakorlatilag megfelel az őszi párizsi árnak, hiszen – mint erről akkor beszámoltunk – a Munkácsy-féle Liszt-portré a Christie’snél a jutalékokkal együtt 2375 euróért (akkori napi árfolyamon 792.371 forint) került új tulajdonoshoz.
A tételért Budapesten komoly licitcsata zajlott, és a kalapács végül a becsérték felső határát is meghaladva 1 millió forintnál csapott le (ez ugyancsak napi árfolyamon számolva 3026 euró).
Vagyis aki októberben Párizsban megvásárolta a kettős magyar vonatkozású tételt, és arra számítva, hogy a magyar zeneművészről egy magyar festőművész által készített rajzot legjobban Magyarországon lehet és érdemes értékesíteni, az nem számolt rosszul. Hiszen még ha azt is figyelembe vesszük, hogy az árverezőház az eladási ár után a beadótól is levonja a tíz százalékos közvetítői díjat, akkor is a kereken 800.000 forintnyi őszi kiadáshoz képest így is nagyjából 100.000 forint nyereséget könyvelhet el. (Persze azért azt se felejtsük el, hogy októberben vagy el kellett utaznia Párizsba az árverésre, vagy ha telefonon, esetleg az interneten licitált a Christie’snél, akkor a műtárgy Magyarországra szállításának a költségét kellett állnia.)
Ami viszont a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésének a Liszt-portrénál nagyságrendekkel nagyobb összegű sikereit illeti: a két legmagasabb leütést, egyenként 85 millió forinton, Kádár Béla Konstruktív város című 1928 körül festett vászna, illetve Batthyány Gyulának az 1910-es években készült Körhinta című festménye érte el (utóbbi a művész mindeddig legmagasabb hazai leütési ára). Vaszary János 1930 körül festett Teraszon című munkája 72 milliós, Patkó Károly 1929-es Mediterrán kikötő vitorlással című festménye 60 milliós, Scheiber Hugó Újpesti hídja pedig, amelyik 1921 körül készült, 34 milliós leütést ért el.
Ami pedig a kínálatban szerepelt kortárs műveket illeti ott Bak Imre 1994-es 5th Avenue című munkája lett a listavezető az érte 1,5 milliós kikiáltás után megadott 9 millió forinttal (ami ugyancsak a művész eddigi legmagasabb aukciós ára).
