Azért, hogy a családját eltartsa, a csodagyerek Cziffra György már a 30-as években lokálokban lépett fel olyan jeles művészekkel együtt, mint Mezey Mária, és az éjszakában kezdte újra karrierjét a háború után, a hadifogságból hazatérve. A 40-es évek végén már vidéki haknikba is járt, a korabeli művészvilág legjobbjaival.
Ezt bizonyítja Hajdú-Bihar megye lapjának, a Néplapnak az egyik kishíre 1948 márciusából: „A legnagyobb nevettető, Latabár Kálmán, a felnőttek és gyermekek népszerű Latyija szombaton délután 5 és este 8 órai kezdettel 2 és félórás kacagóorkán keretében lép fel jónevű partnereivel: Szondy Biri ée Szenes László, valamint a volt csodagyerek, Cziffra György zongoraművésszel a Bika nagytermében. A műsorban 75 perces szereplése lesz Latabárnak.”
Erről a fellépésről nem találtunk beszámolót, egy két hónappal későbbi kecskemétiről azonban igen. A Kecskeméti Lapok munkatársa így írt az estről: „Szépen megtelt széksorok előtt gördült fel tegnap este a függöny a Katona József Színházban. A könnyű, vidám, tavaszi jazzparádé csúcspontjának Lantos Olivért, a neves rádióénekest hirdették a falragaszok. Lantosban nem is csalódtunk – kitűnőt nyújtott. Behízelgő, kellemes hangja, biztos fellépése, rokonszenves megjelenése sűrű megújuló tapsokat csalt ki a nézőkből. Gábor Mária ízléstelen, frivol számokat adott élő, kevés tehetséggel, de annál nagyobb igyekezettel. Cziffra György zongoraművész a lomtárba való zongorán csak általános unalmat árasztott maga körül.
Nem vagyunk ellenségei a könnyű, limonádé műsornak, sőt a jazz-muzsikának sem. De két és fél órán keresztül csak ebben gyönyörködni – enyhén szólva – kissé unalmas. Színvonalasabb és maradandóbb emlékeket hagyó vendégszerepléseket várunk a jövőben.”
Önök szerint a Domján nevű újságíró jegyezte tudósításban a korszellem nyilatkozott meg?