• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Himnusz-történetek Zene Címlap

Miként is szól a Himnusz az eredeti partitúra szerint? – Videó

Szerző: Gombos László2020. január 22.
Facebook Twitter E-mail

Vajon melyik az az énekkarra és zenekarra komponált, alig két perces magyar zenemű, amelyik jelentőségében felülmúl számunkra minden más, akár több órás alkotást? Erre a kérdésre aligha lehet más választ adni, mint hogy az a Himnusz, Kölcsey Ferenc verse Erkel Ferenc megzenésítésében.

Ismerjük valamennyien, kísérője életünk fontos mozzanatainak, történetéről, születésének körülményeiről azonban keveset tudunk. A következő hónapokban ezért kéthetente, összesen tíz alkalommal jelentkezünk egy-egy írással és új hangfelvétellel, amelyek segítségével bepillanthatunk nemzeti énekünk egykori világába, illetve felvillanthatunk néhány pillanatot a mű tágabb környezetéből. Sorozatunk utolsó része a 2019–2020-as „Himnusz-évet” lezáró hangversenyt vezeti be: tavaly június 15-én emlékeztünk meg a 175 éve komponált Himnuszról, most pedig kéthetente quasi visszaszámolunk az ünnepi év júniusi búcsúztatójáig.

A sorozat ötletadója az elhangzó művek többségének karmestere, Somogyváry Ákos, Erkel szépunokája, a kórusokkal együtt vagy önállóan szereplő zenekar pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara lesz, ugyanaz az együttes, amelynek egyik alapítója és első vezetője Erkel Ferenc volt. Közben pedig minden kedves olvasót invitálunk a Budai Várba, a Zenetörténeti Múzeumba, hogy tekintse meg a Himnusz születésének és korának dokumentumait a Kim Katalin zenetörténész és munkatársai által készített kiállításon.

Első jelentkezésünket nem véletlenül időzítettük január 22-re, hiszen Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a „Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból” című költeményét, és 1989 óta ekkor ünnepeljük a magyar kultúra napját.

A ma közzétett új videofelvétel természetesen maga a Himnusz, Erkel Ferenc megzenésítésében. A jól ismert művet hallgathatjuk meg – egy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk. Ezek szerint többféleképpen is elő lehet adni nemzeti énekünket? Igen, hiszen minden új megszólaltatás eleve egy kicsit eltér a többitől, a Himnuszt pedig közel két évszázad alatt igen sokféle szituációban, sokféle előadói apparátussal előadták már. Közkincsként kezelték a zenei anyagát és hozzáigazították az éppen adott lehetőségekhez, a katonazenekarok talán pattogósabban játszották, máskor pedig, mint a rossz falusi kántor, nyújtották, mint a rétestésztát. Talán beleláthatunk a történetébe egy olyan tendenciát is, melynek során egyre érzelmesebb, borongósabb környezetben szólalt meg, tempója ilyenkor meglassult, feszes ritmusai ellaposodtak, kisimultak. Hasonló változás történhetett a cigányzenével is, amely a Bihari János nevével fémjelzett „hőskor”-hoz képest a 20. századra szentimentális színezetet öltött a kávéházakban és éttermekben. Búsongásra pedig bőven volt okunk a „balsors” tépései közepette.

Mindig is akadtak jó zenei érzékkel megáldott muzsikusok és nem muzsikusok, akik ellenálltak a romlás tendenciáinak, és az értékek megőrzésére törekedtek. Már évtizedekkel ezelőtt a soraikba lépett Somogyváry Ákos is, midőn az igazság bajnokaként elindult, hogy felkutassa és megszólaltassa a Himnusz „eredeti” változatát. Visszanyúlt az eredeti forrásokhoz, és megtapasztalhatta, hogy a világ bonyolult, nem mindig kínálja ezüsttálcán a megoldásokat. Mert hát mi is egy zenemű „eredeti” változata? Első nekibuzdulásra azt felelhetnénk: amit a szerző papírra vetett, ezt kell minden változtatás nélkül megszólaltatnunk. A kottás lejegyzés azonban egyfajta gyorsírás, ami nem tartalmaz minden apró részletet, ezeket az előadó pótolja a szokásnak, a hagyománynak megfelelően. Ugyanakkor mindenbe kerülhetnek hibák, következetlenségek, hiányosságok, amelyeket automatikusan javítunk vagy első pillantásra észre sem veszünk. Mindehhez hozzáadódnak még a szerzői javítások, átdolgozások. Erkel Ferenc vérbeli színházi emberként sosem gondolhatta, hogy egy mű első leírása annak egyetlen és végleges változatát jelenti, hiszen a napi gyakorlatban rendre megváltoztatta saját és más szerzők alkotásait, ahogy többször javított a Himnusz zenei anyagán is. Megtehetjük, hogy nem vesszük figyelembe a szerző szándékát?

Ide kapcsolódik:
Bereményi Géza kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet

A Himnusz esetében sajnos nem maradt fenn Erkel első lejegyzése, csak az a partitúra, amelyet a zenekar klarinétosa, Kocsi János másolt le jól olvashatóan, feltehetően némi „szerkesztői” javítással. Ebbe Erkel a bemutatót követően írta be az elő- és utójátékba a harang szólamát, és kiegészítette a szintén Kocsi által másolt zenekari szólamokat is. Az 1880-as évekből két további szerzői leírást ismerünk, mindkettő kíséret nélküli, vegyeskari kórusváltozat, melyek több részletben eltérnek az első fennmaradt kottától. Más, talán már Erkel életében és jóváhagyásával történt változtatásokat pedig a hagyomány tartott fenn, és ezek egy része bekerült a Dohnányi Ernő által 1938-ban készített új, hivatalos változatba. Somogyváry Ákos mindezeket figyelembe véve alakította ki „ideális” Himnusz-értelmezését, megőrizte és megmutatta a mű verbunkos gyökereit, visszaállította a feszesebb ritmikát és élénkebb tempót, de helyet adott a szerző utólagos korrekcióinak is.

dohnányi ernő erkel ferenc filharmónia társaság himnusz somogyváry ákos
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésRippl-Rónai-festmény volt 2019-ben a hazai árverések sztárja
Következő bejegyzés 8 nő került fel a 100 legjobb karmester listájára

Ajánlott Bejegyzések

Magyar Zene Háza

Szakcsi Lakatos Béla: „Sosem húztam falat a jazz és az igényes popzene közé”

2023. január 28.12 perc olvasás
forrás: MAGYAR ZENE HÁZA/Szabó Bence
Magyar Zene Háza

Életre keltett Bosch-alakok – A Földi gyönyörök kertje a Hangdómban

2023. január 28.3 perc olvasás
Kern András
Intermezzo

Kern András: „Amikor a többiek koncertre jártak, én inkább moziba mentem”

2023. január 28.7 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.