Legalábbis így hirdeti a Sotheby’s azt a Mantegna-rajzot, amit január 29-én bocsátanak árverésre New Yorkban a ház grafikai aukcióján. A Julius Caesar diadalmenete című, kilenc nagyméretű vászonból álló festmény-sorozathoz (amely ma a brit királyi család gyűjteményében van) készített előrajz egyike a nem közgyűjteményben őrzött két Mantegna-grafikának az összesen ismert húszból, így a ritkaságának megfelelő árat is várnak érte.
Andrea Mantegna (1431 körül-1506) padovai festő már ismert és elismert művész volt, amikor 1460-ban a mantovai Gonzaga hercegi család meghívta őt udvari festőjüknek. Ettől fogva a művész haláláig a mantovai udvarban élt és folyamatosan alkotott. Sok egyéb műve között itt készítette el a fiatal II. Francesco Gonzaga (1466–1519) okulására szánt Julius Caesar diadalmenete című festménysorozatát is.
Az egyforma méretű, egyenként két és fél méteresnél is nagyobb vásznak elkészítéséhez valamikor 1482 és 1485 között fogott hozzá, és kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem tíz évig dolgozott rajtuk. Az elkészült festményeket a család akkori feje, Ludovico Gonzaga márki 1492. március 2-án nem kis büszkeséggel mutathatta be Giovanni de Medicinek, a későbbi X. Leó pápának a mantovai Palazzo di San Sebastiano nagyteremében (ebben az épületben működik ma a Museo civico di Palazzo Te, azaz a Mantovai városi múzeum).
A képek egészen 1627-ig itt is voltak láthatók, ám akkor a Gonzaga család – az egy itáliai gyűjteményéből a valaha történt legjelentősebb áruba bocsájtás keretében a hercegi gyűjtemény több más kiemelkedő darabjával együtt – eladta őket I. Károly angol királynak. A kilenc festmény ma is a brit királyi gyűjtemény részért képezi, a londoni Hampton Court-palota úgynevezett Mantegna-galériájában lehet őket megtekinteni.
A kilenc vászonból álló, de tulajdonképpen egyetlen hatalmas kompozíciót bemutató festménysorozat Julius Caesar seregének diadalmas felvonulását örökíti meg az ókori Rómán keresztül, amint bemutatják a város népének a hadjáratuk során zsákmányolt legkülönfélébb kincseket. A katonák, lovak, elefántok pompás felvonulásának csúcspontja a győztes cézárt hordozó aranyszekér, miközben a festményeken a művész – aki az antik régiségek nagy kedvelője és ismerője volt – számos korabeli fegyvert, hangszert, díszvázát, szobrot ábrázolt.
A Róma – vagyis Itália – dicsőségét hirdető képsorozat, annak ellenére, hogy egy hercegi udvarban, leginkább csakis a kiváltságosok számára volt látható, hatalmas siker lett, ugyanis számos fa- és rézmetszet készült az egyes festményekről, amelyek olcsóságuk folytán széles körben terjedtek, és öregbítették egyúttal Mantegna művészi hírnevét is.
A most január végén New Yorkban kalapács alá kerülő, 266×266 milliméteres, tollal és barna tussal készített rajz ennek a festménysorozatnak a második darabjához készült vázlat, vagy inkább kidolgozott előtanulmány, amelyik kis mérete ellenére is nagyon pontosan és részletesen mutatja a majd a kész festményen is megjelenő kompozíciót.
Mantegnának amúgy mindössze húsz egyedi grafikáját ismeri a művészettörténet, és ezek közül is mindössze kettő van magánkézben, a többi olyan közgyűjtemények féltett kincse, mint például a londoni British Museum. Az egyedi Mantegna-grafikák közül az elmúlt fél évszázadban mindössze kettő szerepelt nyilvános árverésen, míg az időnként fel-felbukkanó sokszorosított grafikái közül a legtöbbet a Sotheby’snél 2006 októberében fizettek, ahol egy előzetesen 6000–8000 fontra becsült metszetnek végül 19.200 fontig ment fel az ára, míg a Christie’snél 2013 decemberében Londonban egy ugyancsak metszett Bachanália-jelenetért 11.250 fontot adtak.
Ehhez képest a Sotheby’s a most árverésre kerülő egyedi rajzért előzetesen legalább 12 millió dollárt (3,610 milliárd forint) vár, ami annál is kevésbé meglepő, hiszen a kilenc festményből álló diadalmenet-sorozatnak ez az egyetlen ma ismert grafikai előképe. A nem is olyan régen felfedezett rajzot először 2018–2019-ben a londoni National Museumban, majd a berlini Gemäldegalerie-ben bemutatott Mantegna–Bellini-kiállításokon lehetett először látni nyilvánosan.
Az árverés előtt a Sotheby’s által infravörös fényben végrehajtott vizsgálatok pedig azt is kimutatták, hogy a kompozíció bal oldalán látható, kocsin húzott hatalmas Aesculapius-szobor helyén eredetileg egy kisebb szobor vázlata volt, ám azt a művész később átrajzolta, feltehetően azért, mert jobban illőnek találta a majdani végleges festmény méreteihez.
De akárhogyan is történt, az – legalábbis az árverést rendező Sotheby’s szerint – biztos, hogy a kis rajzzal a reneszánsz művészet egyik legfontosabb grafikai munkája kerül kalapács alá.
