A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 18-án lesz hallható, ahol Czeizel Gáborral, Dobó Enikővel, Szalai Lillával és Tóth Lászlóval beszélget a műsorvezető.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor 2020. január 18-án, szombat reggel 10-től 12 óráig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére január 19-én, vasárnap este 7 órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, a legismertebb dallamok megálmodója, az „operettkirály” valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja státuszt, amivel Bécsben maradva megmenthette volna maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni, ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született Verát. Ma sem telik el olyan óra, hogy valahol a nagyvilágban, TV-ben, színházban vagy rádióban ne csendülne fel egy-egy Kálmán-melódia, miközben a szerzőről magáról alig tud valamit a közönség nagy része.
A Spinoza Színházban január 21-én Kovács István és Sajgál Erika idézi meg Kálmán Imre és felesége, Vera magánéletének kevéssé ismert részleteit. A Kálmán Imre, az operettkirály című darabról Czeizel Gábort, a darab rendezőjét kérdezzük.
Dobó Enikő a Kaposvári Egyetem színművész szakán tanult, hét évig játszott Kecskeméten, szeptembertől azonban a Vígszínház társulatának tagjaként dolgozik, s a 2019/2020-as évadra megkapta Rolla grófnő szerepét a Mágnás Miskában, amelyet Eszenyi Enikő rendez. Mint mondja, a vígszínházas előadás egy merőben más Mágnás Miska, mint amit évekkel ezelőtt a kecskeméti Katona József Színházban játszottak. A vígszínházi létről, a Mágnás Miska kihívásairól, a „primadonnaságról” és skatulyákról is beszél Dobó Enikő.
„Egy jól kiválasztott irodalmi szöveg vagy dalszöveg hat a szellemünkre és a lelki egészségünkre, segít észrevenni elakadásainkat; az irodalmi alkotásokon keresztül az egyén közelebb kerül önmagához, meri megélni és felvállalni érzelmeit, oldódik a szorongása, új lehetőségekre lel saját életében” – vallja Szalai Lilla irodalomterapeuta, aki évek óta szövegekkel segíti a hozzá fordulókat csoportos és egyéni foglalkozásokon. Az irodalomterápia, vagy más éven biblioterápia itthon még nem túl elterjedt módszer. Igazán ismert csak az utóbbi 5–10 évben lett, de Európában több országában, például Finnországban vagy Olaszországban nagy hagyománya van.
A biblioterápia mint szisztematikus módszer Amerikából származik: ott először kórházakban alkalmazták háborús veteránoknál, illetve olyan betegeknél, akik hosszabb ideig kényszerültek kórházi kezelésre. Az olvasott műről – és ezáltal a saját problémákról – való beszélgetés javította a betegek hangulatát, hiszen addig sem gondoltak a betegségükre. Bizonyított jótékony hatása van a depresszió kezelésében, valamint szenvedélybetegekkel folytatott terápiában is. Szalai Lillával erről a rendhagyó segítségnyújtási módszerről beszélgetünk.
Miért zenél az ember? Mi a zene – és általában a művészetek – szerepe az életünkben? Hogyan lehet megtanulni érteni a zenét? A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara általános iskolás gyerekeknek szóló ifjúsági programja ezekre a kérdésekre ad választ a korosztálynak megfelelő nyelvezettel, rengeteg játékkal, interakcióval és közös zenéléssel, a legmagasabb művészi színvonalon.
Az 1853-ban Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának muzsikusai egy 45 perces, fordulatokban gazdag előadással készülnek a diákoknak. Olyan élményt szeretnének adni, amely maradandó, tartalmas, olyat, amilyet ők is kaptak hasonló korukban, amikor megszerették a zenét. Céljuk nem kizárólag a klasszikus zenére nevelés, hanem a diákok látókörének szélesítése, a kulturális színesség iránti igény feltámasztása, hogy nyitottá, érdeklődővé és befogadóvá váljon a következő generáció.
A hetedikes, nyolcadikos gyerekek számára a zenekar egy másik ifjúsági programja áll rendelkezésre. A Magyarnak lenni elnevezésű előadások során szeretnék, ha a fiatalok megértenék, milyen hatalmas kincs a közös kultúra. Az ifjúsági programokról Tóth Lászlóval, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökével beszélgetünk.