Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Beszélő képek Palló Imre, „a magyar népdalok mesterdalnoka”

Palló Imre, „a magyar népdalok mesterdalnoka”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

1891. október 23-án született Mátisfalván és 1978. január 25-én hunyt el Palló Imre operaénekes, a Székelyfonó Kérőjének és a Háry János címszerepének első megformálója, akit Kodály Zoltán „a magyar népdalok mesterdalnokának” nevezett, 80. születésnapján pedig Ferencsik János úgy fogalmazott, hogy már életében halhatatlanná vált.

- hirdetés -

Székely földművescsaládban született, iskoláit Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1910-ben Kolozsváron érettségizett. „Amikor az érettségi előtt nyilatkozni kellett, hogy ki milyen pályát választ, én a kérdő rovatba, mint valami magától értetődő dolgot, beírtam: operaénekes. Pedig akkor még nagyon homályos fogalmaim voltak arról, hogy mi is az az opera… Annyit tudtam róla, hogy olyan műfaj, amelyben egész este énekelnek. Ez kellett nekem!”

A a kép jobb szélén Palló Imre operaénekes, a Magyar Állami Operaház késöbbi igazgatója (1948) – forrás: Fortepan, adományozó: Hámori Gyula

Ezt követően egy évig Budapesten dolgozott a Statisztikai Hivatalban. 1911-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Sík József és László Géza növendéke volt. Rövid katonáskodás után az Operaház szerződtette, ahol 1917-ben debütált a Parasztbecsület Alfiójaként. Páratlanul gazdag volt előadó-művészi pályája. Ő ismertette meg a hazai közönséggel Monteverdi Orfeóját, de az olyan romantikus operák, mint a Hovanscsina vagy az Igor herceg megkésett magyarországi bemutatóiban is nagy szerepet vállalt.

1925-ben Mascagni szerződtette világjáró társulatába szerződtette, Európa mellett Amerikában és Egyiptomban is felléptek. Palló a két évig tartó utazás során Mario Sanmarcónál képezte magát. A szerződés lejárta után visszatért az Operaházba, és jogi diplomát is szerzett. 1934-től az Opera örökös tagja lett, egy évvel később nagy sikerrel vendégszerepelt a római operaházban. Két évig, 1957-től 1959-ig igazgatta a Magyar Állami Operaházat. 1967-ben ment nyugdíjba.

Jelentős alakításokat nyújtott Verdi-szerepekben, és a magyar repertoárban is kimagaslót nyújtott. 1918-ban Bartók fölkérte A kékszakállú herceg vára prózai prológjának elmondására, 1936-ban pedig a Cantata profana ősbemutatóján énekelt. Kodály kifejezetten neki szánta Háry Jánost és a Székely fonó Kérőjét. Ő volt Kukorica Jancsi a János vitéz operaházi bemutatóján, aztán Bagó az 1938-as filmváltozatban. Erkel Bánk bánjának szinte minden férfi szerepét, még a címszerepet is énekelte, amelyet kifejezetten az ő kedvéért írtak át baritonra.

Ide kapcsolódik:
Legendás Háry Jánosok

127 szerepet énekelt el nagyjából 1600 estén, ezek között 83 volt jelentős, vezető bariton-szerep volt. Énekelt dalokat, oratóriumokat, még az operett műfajába is kirándult.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X