Palló Imre, „a magyar népdalok mesterdalnoka”

1891. október 23-án született Mátisfalván és 1978. január 25-én hunyt el Palló Imre operaénekes, a Székelyfonó Kérőjének és a Háry János címszerepének első megformálója, akit Kodály Zoltán „a magyar népdalok mesterdalnokának” nevezett, 80. születésnapján pedig Ferencsik János úgy fogalmazott, hogy már életében halhatatlanná vált.

Székely földművescsaládban született, iskoláit Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1910-ben Kolozsváron érettségizett. „Amikor az érettségi előtt nyilatkozni kellett, hogy ki milyen pályát választ, én a kérdő rovatba, mint valami magától értetődő dolgot, beírtam: operaénekes. Pedig akkor még nagyon homályos fogalmaim voltak arról, hogy mi is az az opera… Annyit tudtam róla, hogy olyan műfaj, amelyben egész este énekelnek. Ez kellett nekem!”

A a kép jobb szélén Palló Imre operaénekes, a Magyar Állami Operaház késöbbi igazgatója (1948) – forrás: Fortepan, adományozó: Hámori Gyula

Ezt követően egy évig Budapesten dolgozott a Statisztikai Hivatalban. 1911-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Sík József és László Géza növendéke volt. Rövid katonáskodás után az Operaház szerződtette, ahol 1917-ben debütált a Parasztbecsület Alfiójaként. Páratlanul gazdag volt előadó-művészi pályája. Ő ismertette meg a hazai közönséggel Monteverdi Orfeóját, de az olyan romantikus operák, mint a Hovanscsina vagy az Igor herceg megkésett magyarországi bemutatóiban is nagy szerepet vállalt.

1925-ben Mascagni szerződtette világjáró társulatába szerződtette, Európa mellett Amerikában és Egyiptomban is felléptek. Palló a két évig tartó utazás során Mario Sanmarcónál képezte magát. A szerződés lejárta után visszatért az Operaházba, és jogi diplomát is szerzett. 1934-től az Opera örökös tagja lett, egy évvel később nagy sikerrel vendégszerepelt a római operaházban. Két évig, 1957-től 1959-ig igazgatta a Magyar Állami Operaházat. 1967-ben ment nyugdíjba.

Jelentős alakításokat nyújtott Verdi-szerepekben, és a magyar repertoárban is kimagaslót nyújtott. 1918-ban Bartók fölkérte A kékszakállú herceg vára prózai prológjának elmondására, 1936-ban pedig a Cantata profana ősbemutatóján énekelt. Kodály kifejezetten neki szánta Háry Jánost és a Székely fonó Kérőjét. Ő volt Kukorica Jancsi a János vitéz operaházi bemutatóján, aztán Bagó az 1938-as filmváltozatban. Erkel Bánk bánjának szinte minden férfi szerepét, még a címszerepet is énekelte, amelyet kifejezetten az ő kedvéért írtak át baritonra.

Ide kapcsolódik:
Legendás Háry Jánosok

127 szerepet énekelt el nagyjából 1600 estén, ezek között 83 volt jelentős, vezető bariton-szerep volt. Énekelt dalokat, oratóriumokat, még az operett műfajába is kirándult.