December elején ugyanitt a Senki többet? blogban egyszer már meséltem a bolgár származású „csomagoló-művész”, Christo és felesége munkásságáról egy akkor kalapács alá került, az ausztrál tengerpart egy darabjának becsomagolásához készült tervük kapcsán. Most ismét lehet tőlük vásárolni, ha valakit érdekel, méghozzá az egyik leghíresebb munkájuk, a párizsi Pont Neuf bebugyolálására készülve született két rajzukat. Ősszel pedig az immár özvegyen egyedül maradt Christo ismét élőben „lép fel” a francia fővárosban.
- hirdetés -
Március 12-én a londoni Bonhams árverezőház háború utáni és kortárs árverésének egyik leginkább várt darabja lesz egy két részből álló tétel: az egy 38×244, valamint egy 107×244 centiméteres, pasztellel, grafittal, szénnel rajzolt, aláírt és dátumozott tervrajz-pár Christo (1935), valamint a vele egy napon született felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude (1935–2009) egyik legismertebb munkájához, a párizsi Pont Neuf híd 1985-ös becsomagolásához készített előtanulmányok közül való. A munka végső megvalósítása előtt már évekkel, 1979-ben késztett terveket a ház előzetesen 120.000–180,000 fontra (a cég által megadott átszámítás szerint 48–73 millió forint) becsüli.
Közbevetőleg jegyzem meg: ugyanezen az árverésen egy másik Christo–Jeanne-Claude-alkotás is szerepel majd: az 1991-ben Japánban és Amerikában, mintegy a Csendes-óceánon „átívelően” elkészített Esernyők című projektjükhöz készült, ugyancsak két rajzból álló tétel becsértéke 50.000–70.000 font (20–28 millió forint); ebben a munkájukban a két művész a két helyszínen összesen 3100, egyenként hat méteres „ernyőt” feszített ki, az egyik parton kék, a másikon pedig sárga vászonból.
Fotó a becsomagolt hídról, 1985 – forrás: Wikiart
A párizsi Pont Neuf-csomagolás kivitelezése során Christo és negyven fős csapata pedig mintegy negyvenezer négyzetméternyi homokszínű poliamid-textillel borította be Párizs legrégebbi, 1606-ban befejezett hídját; az anyag pontosan az építményhez igazításához csaknem 13 kilométer kábelt, a víz alatti rögzítéshez több mint 12 tonna acélt használtak fel. Természetesen nem feledkeztek meg a hídon álló negyvennégy kandeláber becsomagolásáról sem. A kész projekt két hétig volt megtekinthető – ezalatt több mint három millió ember látta –, majd, ahogyan minden ilyen munkájuk végén, Christóék tökéletesen helyreállították a híd és környéke eredeti állapotát, a csomagoláshoz felhasznált valamennyi anyagot pedig újra-hasznosították. Az egész munka megvalósítását az előkészületek alatt készített tervek, vázlatok, előzetes látványrajzok kiállításaiból és eladásaiból befolyt összegekből finanszírozták.
Ezek közül a rajzok közül kerül most tehát kettő hamarosan a Bonhams árverésén a közönség elé; méghozzá nem is akármilyen „időzítéssel”: alig egy héttel később nyílik ugyanis a párizsi Pompidou Centre-ben az a (június 15-ig látogatható) nagyszabású, Christo és Jeanne-Claude: Párizs! című kiállítás, amelyik egyrészt a művész-párnak a korábbi, 1958 és 1964 között a francia fővárosban készített munkáinak, illetve az eddigi legismertebb itteni munkájuknak, a Pont Neuf-projektnek a dokumentumait mutatja be a közönségnek.
Christo egyik látványterve az őszi párizsi projekthez – forrás: christojeanneclaude.net
Ráadásul ez a tárlat egyúttal mintegy „felvezetése” lesz Christónak az idén ősszel most már biztosan megvalósuló legújabb „csomagolásához”, amelynek során szeptember 19. és október 4. között a párizsi Diadalívet fogja bevonni textíliával. Természetesen tervek már ehhez a munkához is évek óta készülnek, úgyhogy előbb-utóbb nyilván ezek is meg fognak majd jelenni a műkereskedelemben.
