Papageno Radio

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

- hirdetés -

Címlap Muszorgszkij, Ravel és Jeney Zoltán művei is hallhatók a Lakatlan sziget következő...

Muszorgszkij, Ravel és Jeney Zoltán művei is hallhatók a Lakatlan sziget következő adásában

Fernbach Erika, a Hangfoglaló Program Könnyűzenei Menedzsmentképzést Támogató Alprogramjának vezetője és a Majdnem Híres Rocksuli oktatási szakértője választotta ki kedvenc felvételeit a Papageno Rádió új, Lakatlan sziget című tematikus műsorába. A következő adás március 3-án hallható.

A műsorban hétről hétre a hazai művészeti élet meghatározó képviselőinek személyes kedvenceit hallhatjátok.

- hirdetés -

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér” (Debussy) Hatvan percbe sűríteni azokat felvételeket, amelyeket magammal vinnék egy lakatlan szigetre, megtisztelő, egyben kétségbeejtő felkérés, hiszen rögtön adódik a kérdés: hogyan lehetne ilyen szűkös időkeret közé szorítani a zenét? Napokig tipródtam, majd napokig megállás nélkül zenét hallgattam, listákat készítettem és gondolkodtam, hogy mi legyen a válogatás alapja, mi az, amit mindenképp, mi az, amit semmiképp, egyáltalán a szelekció szubjektív nézőpontjait kerestem… A dilemmákat végül azzal oldottam fel, hogy azok a darabok kerültek a listára, amelyek valamilyen formában meghatározóak voltak számomra, és ott indítottak el valamit, ahol a szavaknak már nem volt hatalmuk.

Ide kapcsolódik:
Hiánypótló kötet jelent meg a könnyűzenei menedzsmentről

Prokofjev: Rómeó és Júlia, Op. 64 és Csajkovszkij: Rómeó és Júlia Nyitányfantázia

Párhuzamos valóságok ugyanarra a témára. Gyerekkori zenehallgatások után egy, a tiszaeszlári perről szóló egyetemi szemináriumon találkoztam a két művel, mégpedig Erdély Miklós Verzió című filmjében, amelynek aláfestő zenéje Prokofjev és Csajkovszkij Rómeó és Júliája. A filmben tökéletes a képi és a zenei összhang, egészen lenyűgöző látni és hallani ahogy a különböző jelentéssíkok ugyanazt fogalmazzák meg, egy irányba viszik a történetet, így olyan mély rétegeket képesek feltárni, ahova külön-külön nem juttathatnák el a nézőt.

Jeney Zoltán: Madárhívogató

A Madárhívogató a 2019-ben elhunyt Jeney Zoltán 1982-ben írt műve női karra, amelynek Weörös Sándor a szövegírója. Ezt a darabot véletlenül ismertem meg, a kisfiammal hallottuk először a reggeli dugóban, úton az iskola felé, amikor a lejátszó a Madárhívogatóra ugrott. Araszoltunk a csúcsforgalomban, elbűvölten zenét hallgattunk és annak ellenére, hogy odaértünk az iskolához, bent ragadtunk az autóban. Végül futva érkeztünk meg a teremhez, mert mégiscsak furcsa magyarázat lett volna a késésre, hogy csak ültünk a kocsiban és egy Jeney-darabot hallgattunk…

Ide kapcsolódik:
Jeney Zoltán: Eipe tis, Hérakleite

Varda Hovanissian – Emre Gültekin: Galissem Durad

Ismét egy véletlen, azonban mindent elsöprő zenei élmény eredményeképpen került a listára az örmény Varda Hovanissian és a török Emre Gültekin első, 2015-ös lemezének egy dala, amely már kitekintés a világzene felé. Ősszel a pozsonyi World Music Festivalon tartottam egy előadást, a fesztivál esti gálakoncertjét pedig Hovanissian és Gültekin adta. Ismeretlenül ültem be, és életem egyik legcsodálatosabb koncertélményével lettem gazdagabb: az évszázados török-örmény konfliktus, az örmény népirtás ellenére a két zenész egész munkássága rávilágít arra, hogy a két nemzet valójában ugyanabban a kulturális közegben él, közösek a gyökereik, a kulturális sokszínűséget és a terhelt történelmet pedig csodálatos zenei nyelvben oldják fel.

Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny, M.83.

Ravel 1929–1931 között, az egy évvel korábbi Egyesült Államokbeli turnéja után írta meg a G-dúr zongoraversenyt, és nem meglepő módon, erőteljesen érződik rajta a jazz hatása, amely ekkor nemcsak Párizsban, hanem az USA-ban is nagyon népszerű volt. Két külön zenei világ találkozása és összekapcsolódása mindig rendkívül izgalmas kreatív „robbanást” eredményez, így van ez a G-dúr zongoraversenyben is.

Ide kapcsolódik:
Milyen képek inspirálták Muszorgszkijt?

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Ha már az első (két) mű a képi és a zenei világ összefonódása kapcsán került fel a képzeletbeli listára, akkor záruljon ugyanígy az összeállítás. Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve nemcsak kislánykori emlékeket idéz fel nálam, hanem az utóbbi időben gyerekeimmel is rengetegszer hallgatjuk, mesékkel, történetekkel, újabb és újabb köntösbe bújtatva a nagy klasszikust. Ahogy ők érzékelik a zenét, az mindig egy új nézőpontot nyit a művekhez: ebben az esetben A csibék tánca a tojáshéjban tételnél megnyilvánuló zenei játékosság és a hangos kacagásuk az, amit mindenképp magammal vinnék egy lakatlan szigetre.


* Hallgassátok velünk a már mobilapplikáción is elérhető Papageno Rádió keddenként, 22 órakor kezdődő műsorát. Az applikációt androidra itt, iPhone-ra pedig innen tudjátok letölteni. Ismétlés csütörtökön 15, szombaton pedig 16 órától.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X