A világ műkereskedelmében sokféle rekordot lehet nyilvántartani (őszintén szólva gyakorlatilag annyit, amennyit csak ki tudunk találni): egy adott művész legdrágább alkotása, egy év legmagasabb leütése, egy árverési szezon, egy város, egy árverezőház legnagyobb bevétele, egy bizonyos stílusirányzatban vagy egyfajta alkotói technikában készített műtárgyak legdrágábbika, és így tovább. De amióta a járvány miatt megváltozott a műkereskedelem is, azóta új kategóriákban is egyre gyakrabban kell „bajnokokat avassunk”.
Itt van például mindjárt a Sotheby’s szerda esti londoni online kortárs árverése: ennek összbevétele – az előzetes 3,4–4,6 millió font közötti becsértékeket szépen túlszárnyalva – 5.097.250 fontot (nagyjából 6,4 millió dollár; több mint kétmilliárd forint) tett ki – márpedig ez a ház esetében új rekord az internetes árveréseik történetében. Az összesen indított 105 tételből végül 84-et adtak el (ez 88 százalékos sikernek számít), ezeknek több mint a felét az előzetes becsértéken felüli áron. A licitálók a világ 36 országából jelentkeztek be az árverésre, átlagosan tizenketten versengtek egy-egy tételért. Érdekeség, hogy az aukción virtuálisan résztvevőknek több mint az egyharmada először licitált a Sotheby’snél, és ugyancsak több mint egyharmaduk negyven év alatti volt.
A legmagasabb árat George Condo Antipodal Reunion (Zűrzavaros gyülekezet) című, 2005-ben festett, és eddig egy londoni magángyűjteményben őrzött vásznáért adták, 1.035.000 fontot (422 millió forint; a becsértéke 650.000–800.000 font volt) – ez ráadásul máris újabb rekord, hiszen ennyit a Sotheby’snél még soha nem fizettek egyetlen műtárgyért sem online aukción.
Monir Farmanfarmaian Geometry of Hope (A remény geometriája) című, 1975-ben készített tükör-üveg-munkájáért 375.000 fontot adott meg valaki – ez pedig az iráni művésznő esetében jelent új szerzői ár-csúcsot. Kuszama Jajoi 1993-as Star (Csillag) című festménye 237.500 fontot ért meg valakinek, a német Imi Knoebel monumentális alumínium-munkája 225.000 fontot, Andy Warhol papíralapú munkája 106.250 fontot, Damien Hirst festménye 118.750 fontot, az Invader néven alkotó street art-művész mozaikja pedig 162.500 font tett hozzá a rekord össz-bevételhez.
Az árverés után a Sotheby’s azt is bejelentette, hogy az elmúlt hónapban online árveréseiken – amelyekből hatot eredetileg még „élőben” terveztek, csak a járvány miatt kellett áttegyék ezeket is a virtuális térbe – kereken 29,8 millió fontért értékesítettek műtárgyakat, miközben 2019-ben a teljes évi online bevételük 64,5 millió font volt. Vagyis úgy látszik, a világ műgyűjtői sikeresen „átálltak” az új árverési formára – vagyis alighanem egyre több új rekordot kell majd elkönyvelnünk ezen a területen is.