Ruttkai és kora blogunkban az esős júliusi időjárásra tekintettel néhány filmklasszikust ajánlunk, melyek egytől egyig erős nőkről szólnak.
Desirée – Napóleon első szerelme (1954)
Az Elfújta a szél után a történelmi film műfajának nagy dobbantása ez a monumentális igényű, pergő dramaturgiájú film. Az osztrák származású, Svédországban élő Annemarie Selinko írónő azonos című regényének adaptációja a klasszikus hollywoodi filmtörténet kiemelkedő darabja.
Desirée Clary, egy jómódú marseille-i selyemkereskedő lánya, közvetlenül a francia forradalom után ismerkedik meg az ifjú, ambiciózus, korzikai, bizonyos Napoleone di Buonapartéval. Frigyük nem jön létre a férfi felemelkedése és Napóleon jobb keze, Jean-Baptiste Bernardotte színrelépése miatt. Hármasuk bizarr összeköttetése végigkíséri egymás életét a történelmi viharok sodrában. Marlon Brando, mint Napóleon, Jean Simmons, mint Desirée, Michael Rennie, mint Bernardotte – Henry Koster remek kosztümös filmjében.
Viva Maria! (1965)
Louis Malle filmrendező, a francia újhullám fenegyereke 1964 táján megelégelte a kísérletező filmnyelvi formulákat és konvencionális keretbe helyezte rebellis témáját. Forradalmi idők járnak 1907-ben, a közép-amerikai térségben, az elnyomó hatalom ellen.
Ebbe a forrongásba kapcsolódik be a két tűzről pattant, cirkuszi világban tündöklő ifjú hölgy: Maria és Maria. Jeanne Moreau és Brigitte Bardot, az európai filmművészet aranykorának két üdvöskéje sziporkázik testhez álló karaktereikben – a fordulatokban gazdag, kalandos, szerelmes sztoriban.
Történelmi magánügyek (1969)
Nem lehet gond, ha Keleti Márton filmrendező és Gyárfás Miklós forgatókönyvíró közösen nyúl egy témához. Olyan emblematikus alkotásokban bizonyították már tehetségüket közösen, mint a Butaságom története, vagy a Tanulmány a nőkről. Hildebrand István operatőr tökéletesen hozza vizuálisan azt az alkotói harmóniát, amely az imént említett filmes elképzeléseiből származnak.
Ruttkai Éva, Básti Lajos, Mensáros László, Kálmán György, Várkonyi Zoltán, Kiss Manyi, Somogyvári Rudolf, és a többiek. Tragika, komika, dráma, szatíra, egy kis huszadik századi magyar történelem. Mi kellhet ennél több egy remek játékfilmhez?
Menekülés Görögországból (1976)
Romy Schneider egy egész életen át harcolt a Sissi skatulya ellen. Hiába szerepelt jelentős mennyiségű, remek történelmi alkotásban (Viktória – Egy királylány gyermekkora, Lányok egyenruhában, Kátya, Christine, Trockij meggyilkolása, Christine), a köztudat Sissiségben élteti őt leginkább még mindig.
A Menekülés Görögországból méltó és érett stációja a színésznő múltfeldolgozó filmjeinek. A harmincas évek Görögországának baljós előérzetű légkörét illusztrálja, középpontban egy politikai szökevényt segítő asszonnyal.
