Az idén 90 éves Bradányi Ivánt dalszövegíró-műfordító-írót saját dalaival köszöntik a Fészek Művészklub október 30-i szerzői estjén.
Bradányi Iván Budapesten született 1930. április 11-én, első dalai 1949-ben jelentek meg. Munkáját Huszka Jenő-díjjal, a Magyar Rádió és az Artisjus életműdíjával ismerték el, és több alkalommal megkapta az EMeRTon-díjat is. A legtöbb bevételt számára az Édes kisfiam hozta, amelyet Cserháti Zsuzsa énekelt, legkedvesebb dala pedig a Michel Legrand Oscar-díjas zenéjére készült Szélmalom.
„A szüleim 1943-ban elvittek a Vígszínházba, megnéztük a Fekete Péter című zenés darabot Eisemann Mihály dalaival. A címadó dal, és a Holdvilágos éjszakán kezdetű olyannyira megtetszett, hogy hazafelé a villamoson mondtam anyámnak, hogy ha megnövök, én is ilyen dalokat akarok írni. Anyám szigorúan csak annyit válaszolt, hogy múlt héten még miniszterelnök akartál lenni.
1945-ben, a háború után Kapitány Anna népszerű énekesnő Gyere, ülj kedves mellém című dalába bolondultam bele, ez még erősebben tolt engem a szövegírás felé. Óriási szerencsém volt, mert a háború után dalszövegírói pályára nem jelentkezett senki, én voltam az első” – emlékezett vissza egy alkalommal indulására. Az első befutott dala érdekes módon egy reklámszövegből vált slágerré. 1950-ben egy sétahajó mint hajó rendelt egy dalt önmagáról, ebből született a Sétahajó lágyan ring a Dunán kezdetű dal, amit mindenkinek, aki fellépett a hajón, annak kötelező volt ezt is elénekelnie.
Bradányi Iván 1956-ban disszidált, élt Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. 1972-ben tért haza. Koncz Zsuzsa kivételével a korszak nagy előadói közül mindenkinek írt dalt, a legtöbbet Cserháti Zsuzsának, Záray Mártának és Vámosi Jánosnak, illetve Korda Györgynek.
„Rendkívül fontos, hogy ki énekli a dalt. Ha az énekes népszerű, garantálva van, hogy a rádiók játszani fogják. Úgy gondolom, az az énekes, aki jól adja elő a dalt, társszerzővé válik, tehát minden dalt hárman írunk. Minden előadót ismertem, különben nem tudtam volna írni nekik”
– mondta el egy interjúban.
Ars poeticája szerint az a hivatása, hogy meztelen dallamokat szavak ruhájába öltöztessen. „Hallok egy zenét és már kavarognak is bennem a szavak. Sokszor hallok egy dalt franciául, spanyolul, angolul, és azt mondom, milyen jó ez a sor, de én másképp folytatnám. És akkor megírom. Szerencsém is van, hogy ez nem számít plágiumnak. Egy zeneszerzőnek sokkal nehezebb nem plagizálnia. Mindig író szerettem volna lenni. Amikor a rádióban elkezdtem szövegeket írni, próbáltak átnevelni. Egyszer egy szigorú lektornő megjegyezte, hogy Kosztolányi biztos büszke lenne rám, de a rádióba ezek a sorok nem valók. Aztán rendeltek tőlem egy dalt. Olyan zeneszerzőkkel dolgoztam együtt, mint Martini Lajos, Bágya András vagy Majláth Júlia.”
Mestereinek Rákosi Jánost, G. Dénes Györgyöt és Szenes Ivánt tartja. Több ezer dalt, közülük jó néhány slágert és színészlemezt jegyez, olyan zenés darabok magyar dalszövegeit köszönhetjük neki, mint az Ének az esőben, a Kabaré vagy az Edith és Marlene, megírta többek között Judy Garland, Barbra Streisand, Audrey Hepburn, Fred Astaire, George Gershwin és Cole Porter élettörténetét, de több Disney-film dalát is az ő szövegével énekeljük. A kölyök című, Charlie Chaplin életét feldolgozó musicaljét tucatnyinál több színházban játszották.
