Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A szembenézés, a leleplezés filmje – Ruttkai Éva „Keserű igazsága”

A szembenézés, a leleplezés filmje – Ruttkai Éva „Keserű igazsága”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Ruttkai és kora blogban ezúttal olyan filmeket és – a forgatáshoz kapcsolódó – érdekességeket mutatunk be, amelyek élesen kapcsolódnak az 1956-os őszi forradalmi eseményekhez. Minisorozatunk második cikkében a Keserű igazság című klasszikust mutatjuk be, amely még ennyi év távlatából sem kopott, vagy avítt. Várkonyi Zoltán bátor filmrendezése éles problémaköröket dolgoz fel.

- hirdetés -

„Bátor, őszinte filmet csináltunk. Keserű igazságot mondunk vele valamennyiünknek – és hogy végre kimondtuk, azt hiszem, már ezzel is sokat segítettünk.” – Nóti Ilona: A keserű igazság. In: Esti Budapest, 1956/ 223. 4. ADT

A sors furcsa fintora, hogy a Keserű igazság című mű nem élhette meg saját korában a neki járó dicsőséget. Az 1956 nyarán forgatott film bemutatója a forradalmi események miatt elmaradt, s a Kádár-rendszer korai kultúrpolitikája nem mentorálta ezt a kíméletlenül merész, korát meghaladó, kritikus sztorit. (A nyilvános bemutatóra 1986 év elején került sor, nem sokkal Ruttkai Éva halála előtt. A film rendezője már részt sem vehetett ezen az eseményen, hiszen Várkonyi Zoltán 1979-ben elhunyt.)

A történet pontos képet adhat arról, hogy milyen típusú társadalmi belső feszültségek, szőnyeg alá söprések és mismásolások vezethettek az 1956-os októberi eseményekhez. Kövesi Endre igaz történeten alapuló novelláját Várkonyi Zoltán rendkívül érzékenyen, művészi igénnyel, az ’50-es évek sematikus vonásaitól mentesen adaptálta.

„A Keserű igazság (…) égetően mai problémát állít a mese középpontjába: a személyi kultusz, az embertelenség, a szektás szellem káros következményeit (…). Az önmaga köré személyi kultusz glóriáját fonó, embertelen, lelketlen eszközökkel dolgozó gazdasági vezető típusát Sztankó János (Bessenyei Ferenc) személyesíti meg (…).” – Garai Tamás: Éjszakai látogatás Békásmegyeren a Keserű igazság forgatásánál. In: Szabad Ifjúság, 1956/ 193. 2. ADT

„A Keserű igazság a szembenézés, a leleplezés filmje, természetesen az akkori időknek megfelelő mértékű igazsággal és indulatokkal.” – Koltai Ágnes: Új erkölcs kovácsa. Keserű igazság – fekete-fehér magyar film. In: Új Tükör, 1986/ 43. 29. ADT

„És a könyvből Várkonyi Zoltán elegánsan pergő, izgalmas és érdekes, gondolatainkat és érzelmeinket egyaránt lekötő, jó filmet rendezett. Méghozzá olyat, amelynek nem nagyon ártott három évtizedes kiesés. Hegyi Barnabás operatőri munkája is időtálló, s a színészek is úgy játszanak, hogy ma sem jobban! Nem csak egy politikailag, társadalmilag, sőt ma már történelmileg hasznos és tanulságos, érdekes és mélyre ásó filmet látunk a voluntarista, a látszatsikereket hajhászó politika csődjéről. Hanem mindezt igazi sorsok tükrében szemlélhetjük, átélhető szerelmi, emberi viharok sodrában.” – Barabás Tamás: Keserű igazság. In: Esti Hírlap, 1986/ 236. 2. ADT

Szellemjárás

A politikai dráma első nyilvános díszbemutatója 1986-ban volt. A becses eseményen már nem tudott minden alkotó jelen lenni. A film rendezője, Várkonyi Zoltán, operatőre, Hegyi Barnabás, társírója Nádasdy László, valamint szereplői, Barsi Béla, Molnár Tibor, Ascher Oszkár emléke előtt egyperces néma csenddel tisztelgett a nagyérdemű és a résztvevő stáb, köztük Gábor Miklós, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, és Szemere Vera. Ruttkai Éva a ’86-os vetítés sorozat díszbemutatóján még jelen lehetett, nem sokkal a premier után búcsúztak tőle… Tiszteletére posthumus vetítést is rendeztek a Keserű igazság kapcsán.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X